Azt is feltárja a könyv, hogy valószínűleg a magyarokkal és a németekkel szemben voltak legdurvábbak a szovjetek. Jugoszláviában és Csehországban nem voltak olyan erőszakosak, de azért mindenhol jelentős számban estek neki a nőknek.
Hogy a holokauszt túlélőket is megerőszakolták a “felszabadító” szovjet katonák – talán ez a legfájdalmasabb része Andrea Peto Elmondani az elmondhatatlant című könyvének.
Igazából az Elhallgatott gyalázat után én letettem ezt a témát és csak udvariasságból kezdtem el olvasni Andrea könyvét, ha már nekem dedikálta, de olyan feszes és izgalmas írás, hogy végighabzsoltam. A könyv hosszan találgatja, hogy mi lehetett a katonák motivációja? Ezen én is rengeteget gondolkodtam a film készítése során, mert az nyilvánvaló, hogy ezek az emberek, ha épp nem lennének katonák, akkor nem erőszakolnának nőket. Nyilván a bűntetlenség segíti, hogy ezek a kriminális figurák erőszakoskodjanak, de az esetek magas száma valami más motivációt is jelent. Ilyen ok lehet, hogy az ellenséget úgy akarták még jobban lealázni, hogy a nőiket megbecstelenítették. Érdekes kérdés, hogy a háború után mi lett az erőszakoskodókkal? Élték a nyugodt, polgári életet?
Andrea többször említi a közös filmünket és megosztja a vitánkat a fikciós jelenetekkel kapcsolatban. Ő azt gondolja, hogy nem szabad az erőszakot ábrázolni, mert az erőszakot szülhet. Én pedig azt gondolom, hogy a filmbe képek kellenek. Andrea annyira következetes, hogy a könyvébe se tesz fotókat, pedig kiderül, hogy több szovjetek által megerőszakolt női fotót is ismer.
Azt is feltárja a könyv, hogy valószínűleg a magyarokkal és a németekkel szemben voltak legdurvábbak a szovjetek. Jugoszláviában és Csehországban nem voltak olyan erőszakosak, de azért mindenhol jelentős számban estek neki a nőknek. A legdurvább, hogy a holokauszt-túlélőket is megerőszakolták, ott a táborban, hazafele a vonaton, vagy akár, amikor visszaérkeztek Magyarországra.
A könyv feltár eseteket, hogy hogyan próbálták bejelenteni a nők a hatóságoknál az erőszakot, hogy könyörögtek a kommunisták a szovjeteknek, mert hogy nem igazán lelkesedett a magyar lakosság a Vörös Hadseregért, vagy hogyan kérvényezték a nők az abortuszt a kórházakban.
Fájdalmas és borzalmas az a jelentés is, ami arról szól, hogy mit kezdjenek a csecsemőkkel, akiket anyjuk nem akar, apjuk ismeretlen.
A teljes cikk a szerző Facebook oldalán olvasható.
Skrabski Fruzsina dokumentumfilmje Biszku Béláról teljes terjedelmében látható az alábbi linken:
A teljes Biszku-film: Bűn és büntetlenség
http://hu-hu.facebook.com/bun.es.buntetlenseg Skrabski Fruzsina és Novák Tamás 2010-es, perrel fenyegetett filmje az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítójáról.
