A Mazsihisz kezdeményező szerepet vállalt abban, hogy a magyar kormány és a Zsidó Világkongresszus (WJC) együttműködött annak a kezdeményezésnek előkészítésében, amelynek eredményeként világszerte 24 ország csatlakozott az antiszemitizmus elleni fellépéshez.
Széleskörű nemzetközi összefogást generált a magyar kormány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) aktív együttműködése az antiszemitizmus elleni küzdelemmel kapcsolatban: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a minap Genfben tartott ülésén – Magyarországgal együtt – összesen 24 ország írta azt a deklarációt, amely föl kíván lépni az aggasztó mértékben növekvő zsidóellenesség ellen – olvasható a Mazsihisz közleményében.
A tanácskozáson Horváth Zsuzsanna magyar ENSZ-nagykövet olvasta föl a nyilatkozatot, amelyet aláírt Albánia, Anglia, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Csehország, Görögország, Guatemala, Hollandia, Honduras, Horvátország, Japán, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein, Litvánia, Magyarország, Montenegró, Németország, Spanyolország, Szlovákia és Ukrajna képviselője.
A kezdeményezésről a magyar kormány – a Mazsihisz közreműködésével – előzetesen egyeztetett a Zsidó Világkongresszussal is (WJC). Az összefogásról Robert Singer, a WJC ügyvezető alelnöke elmondta: a világ zsidó közösségeit tömörítő szervezet örömét fejezi ki, amiért az Emberi Jogi Tanács végre a súlyának megfelelően foglalkozik a problémával.
Singer hozzátette, arra kérik az illetékeseket, hogy konkrét lépéseket dolgozzanak ki az oktatás, törvényhozás, párbeszéd, kulturális és vallási megőrzés területén. Egyúttal Robert Singer arra kérte Magyarországot, hogy álljon a kezdeményezés élére, szerezzen érvényt az elfogadott nyilatkozatnak és dolgozzon ki cselekvési stratégiákat a zsidóellenességgel szemben.
Az ügyről Heisler András, a Mazsihisz elnöke azt nyilatkozta, hogy fontos, bizalomépítő lépésnek tartja a magyar kormány nemzetközi szerepvállalását az antiszemitizmus elleni küzdelemben. A Mazsihisz elnöke arra kérte a közreműködőket, hogy – a markáns diplomáciai fellépésen túl – a nemzetközi nyilatkozatban foglalt elveket erőteljesebben jelenítsék meg a közélet hazai gyakorlatában.
Ennek fontosságát aláhúzza a napokban nyilvánosságot látott átfogó szociológiai kutatás eredménye, miszerint a magyar zsidók kétharmada problémának érzi a magyarországi antiszemitizmust. Heisler András szerint a Genfben elfogadott nyilatkozat jó példa a magyar kormánnyal folytatott párbeszédre. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy a genfi nyilatkozat előkészítésével a Mazsihisz hídszerepet játszott a WJC és a magyar kormány együttműködésében.
A JNS beszámolója szerint Horváth Zsuzsanna elmondta, a zsidó közösségek gyűlöletbeszédben, zaklatásban, vandalizmusban és a fizikai erőszakban megnyilvánuló, egyre növekvő fenyegetéseknek vannak kitéve számos régióban. Az antiszemita erőszak egyaránt fenyegeti a zsidó és nem zsidó személyeket, a tulajdonukat, az oktatási intézményeiket, a kulturális és vallási örökségüket, mindez pedig a mi közös alapértékeink és identitásunk elleni támadásnak minősül – tette hozzá a magyar ENSZ-nagykövet.
A magyar kezdeményezés nagyjából egyidejűleg született Orbán Viktor miniszterelnök izraeli látogatásának bejelentésével – írja az ameikai zsidó hírportál. A múlt héten a magyar kormányfő tárgyalásokat folytatott Meir Ben-Shabbattal, Izrael nemzetbiztonsági tanácsadójával a visegrádi országok biztonsági tisztviselőinek találkozója keretében.
Magyarország az elmúlt években Izrael egyik legfontosabb támogatójának számít az Európai Unióban. Decemberben pedig tartózkodott az ENSZ Közgyűlésének szavazásán, amelyben a nemzetközi szervezet elítélte, hogy Donald Trump amerikai elnök elismertre Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
Magyarország akkor is tartózkodott, amikor idén májusban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a gázai határnál történt incidensek kivizsgálásáról szavazott. Ráadásul Romániával és Csehországgal együtt megakadályozta, hogy az Unió közös nyilatkozatban ítélje el az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését.
A JNS megjegyzi, hogy a múlt hónapban az Egyesült Államok kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából annak folyamatos Izrael-ellenes elfogultsága miatt.
Az USA szerint az ENSZ reménytelenül elfogult Izraellel szemben
