Heisler András: Nyitás vagy eltűnés – zsidókérdés Magyarországon 2018-ban

A magyar zsidó jövőt nem lehet kizárólag a holokausztra építeni. A magyarországi zsidó felekezetek drámai üzenetet kaptak a zsidóságról szóló szociológiai kutatás eredményeinek bemutatásakor. Amolyan utolsó figyelmeztetést. Megértették és komolyan is veszik.

A magyar zsidók többségének a házastársa nem zsidó, és majdnem kétharmaduk úgy gondolja, hogy ezzel a világon semmi baj nincsen. A fiatalabb generációk még inkább így gondolják.

A magyar zsidók döntő többségének hagyománytudatában a zsidóság csak az egyik hagyományelem: 73%-uk valamilyen formában megünnepli a karácsonyt, a kereszténység emblematikus, mára kissé elvilágiasodott ünnepét.

A holokauszt, amely korábban a Mazsihisz szervezeti identitásának és kommunikációjának középpontjában állt, a legfiatalabb zsidó nemzedékek önazonosságában már sokkal kevésbé fontos. Az idősebbeknél mért 49%-ról a fiatal felnőttek körében 14%-ra esik azok aránya, akik szerint a holokausztnak a zsidó öntudat centrumában kellene lennie.

Három kiemelt feladat áll előttünk:

  1. A neológ zsinagógákban erősíteni kell azt a vallási sokszínűséget, melyet már ma is megtapasztalhatunk, nem problémának, hanem értéknek kéne tekintenünk. Hagyni kell, hogy rabbijaink a zsidó vallás törvényeinek értelmezésével és betartásával belátásuk és híveik igényei szerint építhessék közösségeiket. Minden közösségnek, minden rabbinak saját magának kell döntenie arról, hogy a neológia szigorúbb, vagy megengedőbb irányzatait kívánják-e követni.
  2. A vegyesházasságokban élőket nem veszíthetjük el. Sem erkölcsi, sem gyakorlati okokból nem szabad ellöknünk magunktól őket, otthont kell teremtenünk számukra és a gyerekeik számára közösségeinkben, vonzóvá kell tenni számukra a zsidóságot – talán ennek kell lennie egyik legfontosabb célkitűzésünknek a következő évtizedekben. Oktatási, egészségügyi intézményeink már ma is – a magyar zsidó felekezetei intézmények között egyedüliként – származástól és vallási meggyőződéstől függetlenül nyitottak minden magyar állampolgár számára.
  3. A magyar zsidó jövőt nem lehet kizárólag a holokausztra építeni. Ami történt, örökké része lesz a magyar zsidó emlékezetnek, következményei visszavonhatatlanok, emlékét gondoznunk kell és vigyázni, hogy ne szennyezzék be hazugságokkal. Része lesz a magyar zsidó önazonosságnak, de nem lehet többé kizárólagos tartalma, vagy középpontja. Vannak válaszai a judaizmusnak a kortárs világ kérdéseire is, a jövőben ezekkel kell foglalkoznunk, mert lehet és többnyire kifejezetten jó ma Budapesten zsidónak lenni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

A véleményrovatban megjelent cikkek nem feltétlenül tükrözik a Kibic Magazin álláspontját.

Még több Kibic

Németh Zoltán: A Nemzetközi Büntetőbíróság izraeli politikusok elleni elfogatóparancsa nem antiszemitizmus

2024.11.27.2 hét ago
A világban jelen van és sajnálatos módon egyre erősödik az antiszemitizmus, ami ellen küzdeni kell, és minden fórumon fel kell szólalni ellene, de ha elhasználjuk ezt a szót arra, hogy egy számunkra kellemetlen tényről tereljük el a figyelmet, akkor előbb-utóbb a valódi esetekben is üresen fog hangzani – írja véleménycikkében Németh Zoltán.

Az izraeli társadalom közönye

2024.10.22.2 hónap ago
Ahhoz, hogy az izraeliek elkezdhessenek kiutat keresni ebből a zűrzavarból, nemcsak azon kell felháborodniuk, amit velük tesznek, hanem azon is, amit másokkal tesznek a nevükben, és követelniük kell, hogy hagyják abba – írja Mairav Zonszein a The New York Times véleménycikkében.

Harari: Izraelnek a jövőjét meghatározó kérdésben kell döntenie 76. függetlenségi napján

2024.05.14.7 hónap ago
Herzl cionizmusa vagy zsidó felsőbbrendűség. Yuval Noah Harari szerint ezek közül kell választania a ma 76 éves Izraelnek.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »