Fedezd fel a héber nyelvet! ✲ Könyvekről és számokról
A SZÁMECH – PÉ/FÉ – RÉS gyökből képez a héber nyelv egy sereg, a kultúra alapjait jelentő kifejezést.
Izrael népét a Könyv Népének hívják: ám hászéfer (עם הספר), ahol az ám (עם) a nép, a széfer (ספר) a könyv vagy irattekercs.
Az iskola héberül bét széfer (בית ספר), vagyis „a könyv háza”.
Mózes tanítónk, vagy ahogy héberül tiszteljük, Mose rábénu (משה רבנו) a Szináj hegyről – Hár Szináj (הר סיני) – hozta le a Tíz Igét, és mindmáig a Tóramásoló, a szofér (סופר) feladata az ősi szövegek hű, betűszerinti leírása, éspedig hagyományos pergamenre, hagyományos tintával, két és fél ezer év óta változatlan formájú betűkkel.
Szoférnek nevezik az Írás-tudókat is. A legelső Ezra volt, akit Ezra hászofér (עזרא הסופר) névvel is illetnek. Ő volt a hetven évig tartó babilóniai száműzetésből a Szentföldre visszatért zsidók szellemi vezetője. Neki tulajdonítják a Tórának, vagyis Mózes öt könyvének – Széfer Torá (ספר תורה) – a szerkesztését, fejezetekre tagolását, sőt, a ma használt „szögletes” héber írásmód bevezetését. A Biblia egyik prófétai könyve is az ő nevét viseli (a magyar Bibliákban Ezsdrás a neve.)
A Biblia tiszteletteljes elnevezése: a Könyvek Könyve, héberül Széfer hászfárim (ספר הספרים).
A modern héber nyelvben az író is szoférת az írónő pedig szoferet (סופרת). Az irodalom szifrut (ספרות), a könyvtár pedig szifrijá (ספריה). A könyvtáros az száfrán (ספרן), a könyvtárosnő száfránit (ספרנית).
A mese, történet héberül szipur (סיפור). Aki történeteket mesél, az möszápér szipurim (מספר סיפורים); így nevezik a nagyot mondó embereket is.
Különös vonása a héber nyelvnek a Könyv és a Szám rokonítása. A szám ugyanis héberül miszpár (מספר), ami a fenti gyökből származik. Számolás és olvasás nem esik messze egymástól: a magyar is „megolvassa” a kapott pénzt.
A szifrá (סיפרה) – számjegy. A szifrur (ספרור) megszámozást, lapszámozást jelent.
Ugyanez a hárombetűs gyök szolgál a fodrászathoz kapcsolódó fogalmakra is. A szápár (ספר) fodrászt, borbélyt jelent, illetve, ha hölgy az illető, akkor szápárit (ספרית). A fodrászat héberül mászpérá (מספרה), a frizura tiszpóret (תספורת).
A széfer és a szápár – könyv, illetve fodrász – szavakat ugyanazokkal a betűkkel írjuk le (ספר), akárcsak a möszápér – elbeszél, elmesél – illetve a miszpár – szám – szavakat (מספר). A szifrut – irodalom – illetve a szápárut – fodrászat – szavakat ugyancsak (ספרות). Élő beszédben nyilvánvaló a különbség, de a pontozatlan héber írásban a magánhangzók nem-jelölése miatt csak a teljes mondat értelme nyújt eligazítást. ◙
HÉBER NYELVOKTATÁS:
Halmos László
052-3260834
[email protected]
Halmos László 1996 óta az Új Kelet újság szerkesztője, újságírója, valamint az Izraeli hírlevél bloggere. |
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!