Egyenlőként kezeli a nőket egy 200 éves héber nyelvű dokumentum

A több mint 200 évvel ezelőtt keletkezett dokumentumban foglaltak szerint egy nő ugyanolyan arányban részesedhet az örökségből, mint férfi testvérei. Ezzel felülírva a zsidó vallási törvényeket, amelyek alapján a nők egyáltalán nem örökölhetnének.

Egy igen ritka, héber nyelvű jogi-vallási dokumentum került fel nemrég egy izraeli aukciós ház oldalára. Az 1803-ban, a németországi Mosbachban keletkezett írás a nők számára lehetővé teszi, hogy egyenlő arányban részesedhessenek apjuk örökségéből. Ez pedig azért számít igaz különlegességnek, mivel a halacha, a zsidó vallási törvények alapján a nők egyáltalán nem is örökölhetnének.

A feminista mozgalmak ugyan csak a 19. század második felében erősödtek meg, ez a dokumentum viszont azt mutatja, hogy egyes rabbik már a század elején is megpróbáltak egyenlő jogokat biztosítani a nők számára.

A zsidó közösségekben már korábban is próbáltak trükközni, hogy kijátsszák valahogy azt az előírást, amely alapján kizárólag az elhunyt férfi hozzátartozói osztozkodhatnak az örökségen. Bevett szokás volt, hogy ha valaki azt szerette volna, hogy a lánya is részesüljön a vagyonából, akkor annak egy részét még életében ajándékba adta neki, általában hozományként.

Az ilyen ajándékozásra létrehozott dokumentumot stár checi záchár, vagyis fél férfi szerződésnek hívták, mivel a lányok a fiúk által örökölt vagyon felét kapták meg. Így ugyan részesedhettek az örökségből, viszont csak kisebb részt kaphattak meg, mint amennyi a fiútestvéreknek járt. A most közzétett dokumentumot azonban stár zachar salem néven illették, ami azt jelenti hogy a nők ugyanakkora részt kaphatnak meg a vagyonból, mint amennyit a férfiak is örökölnek.

A több mint 200 éves dokumentum már csak azért is különlegességnek számít, mert ilyen egyenlőséget biztosító írás csak nagyon titkán készült. A most 300 dollár (kb. 83 ezer forint) kikiáltási áron meghirdetett szerződés a mosbachi rabbinikus bíróságon született. A két tanú mellett egy bizonyos Chaim Ben Ábrahám nevű rabbi írta alá, mint a wiesbadeni rabbinikus bíróság vezetője.

(Ynet)

Kapcsolódó cikkek

Nagyapámnak énekelek – Koncert Ádám Ottó emlékére

2024.10.09.2 nap ago
Ádám Eszter operaénekes rendez emlékkoncertet nagyapja, Ádám Ottó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész tiszteletére.

Egy holokauszt-kiállítás pszichológiai vonatkozásai

2024.10.03.1 hét ago
A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

Kiskamaszsors a csillagos ház árnyékában

2024.09.27.2 hét ago
Zágoni Balázs A csillag és a százados című, új ifjúsági regényének hőse, Dávid tizenévesen éli át azokat a történéseket, amelyeket a felnőttek sem értettek igazán: kilakoltatást, bujkálást, megaláztatást – és az összefogást a legnehezebb helyzetekben.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »