Miért nem törtek ki lázadások Izrael-szerte, miután Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálembe helyezte át országa nagykövetségét? Mi is Jeruzsálem hivatalos státusza, és miért nem egyszerű erre felelni? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Talmud Nem Csak Nőknek sávuoti előadása.

Sávuot éjjelén Csepregi Zsolt nemzetközi kapcsolatok szakértő, a Talmud Nem Csak Nőknek programsorozat vendégelőadója beszélt a Bálint Házban Jeruzsálem helyzetéről annak kapcsán, hogy az Amerikai Egyesült Államok – nagy vitákat kiváltva – pár nappal korábban áthelyezte nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe.

Ivanka Trump az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetségének megnyitó ünnepségén

Jeruzsálem helyzete ma is meglehetősen bonyolult, még akkor is, ha csupán nemzetközi jogi státuszát próbáljuk megérteni, félretéve a város – nyilván nem megkerülhető – történelmi és spirituális jelentőségét. Mivel Jeruzsálem három kontinens találkozásánál fekszik, sok fontos kereskedelmi útvonal haladt át a területén, így mindig erős geopolitikai nyomás alatt állt, és ez a mai napig nem változott, kezdte az előadását Csepregi Zsolt.

1947-ben az ENSZ rendezési terve nemzetközi várossá nyilvánította volna a Jeruzsálemet és Betlehemet – azaz nem tartozott volna sem a zsidó, sem pedig az arab állam fennhatósága alá – ám ez a terv soha nem valósult meg. Mikor egy évvel később Izrael kikiáltotta függetlenségét, a háborúban el is foglalta a város nyugati részét, Jeruzsálem keleti, északi és déli része azonban Jordánia kezén maradt. Nemzetközi jogi szempontból tehát már több mint 70 éve rendezetlen Jeruzsálem státusza. A Jeruzsálem egyes részei feletti jordán uralmat ugyanis soha nem ismerte el a nemzetközi közösség, és az sem oldotta fel a problémát, mikor Izrael 1967-ben elfoglalta a város egészét, hiszen az azóta is érvényben lévő ENSZ-határozat az izraeli-palesztin békekötéshez köti Jeruzsálem státuszának rendezését.

A nemzetközi jogi helyzetet tovább bonyolítja, hogy az izraeli törvényhozás úgy kezeli teljes Jeruzsálemet, mintha az mindig az ország része lett volna, mondta el Csepregi. Ráadásul, miután Izrael békét kötött Egyiptommal 1979-ben, úgy érezték, Egyiptom kiesésével már nem jöhet létre a térségben olyan katonai erő, amely az ország létét veszélyezteti. Ezért egy évvel később törvényben mondták ki, hogy Jeruzsálem az ország egységes és oszthatatlan fővárosa. Ezt a lépést is nagy felháborodás követte, 16 ország nagykövetsége el is hagyta Jeruzsálemet, és Tel-Avivba költözött.

Az izraeli lobbi azonban az USA-ban mindig nagyon erős volt: Bill Clinton elnöksége idején, 1995-ben a szenátus és a kongresszus is elfogadta azt a törvényt, mely kimondta, hogy a nagykövetséget Jeruzsálembe kell költöztetni. Ugyanakkor a törvény végrehajtását nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mindig elhalasztották. Egészen addig, míg meg nem érkezett a Fehér Házba Donald Trump.

Csepregi Zsolt nemzetközi kapcsolatok szakértő a Talmud Nem Csak Nőknek előadásán a Bálint Házban

Izrael már Trump elnöki kampányában is fontos szerepet játszott, a legnagyobb Amerikában működő izraeli lobbiszervezet (az AIPAC) is őt támogatta, Trump pedig megígérte: elnökké választása esetén az Egyesült Államok nagykövetsége átköltözik Jeruzsálembe. Az elnök be is tartotta ígéretét, 2018 május 14-én az amerikai követség beköltözött Jeruzsálembe, abba az épületbe, ahol addig csak egy konzulátus működött. Trump lépését csak néhány latin-amerikai ország követte, elsősorban azért, hogy kivívják az Egyesült Államok jóindulatát. Az Európai Unió tagjainak többsége ugyan elítélte a lépést, de pár ország – például Románia – kijelentette, hogy ők is inkább áthelyeznék követségüket Jeruzsálembe, míg van legalább 30 olyan ország, mely kivárja, milyen hullámokat kelt az USA egyoldalú lépése.

Az viszont hamar kiderült, hogy a nagykövetség áthelyezése nem keltett akkora indulatokat, mint amire korábban sokan számítottak. A Hamasz és az Iszlám Dzsihád terrorszervezetek által gerjesztett gázai összecsapásokon túl sem külföldön, sem Izraelben nem voltak komoly tüntetések. De mi ennek az oka? Hiszen Jeruzsálemben már sokkal kisebb jelentőségű ügyek miatt is törtek ki lázongások.

Csepregi szerint egyrészt azért, mert az izraeli nemzetbiztonság jól végzi a munkáját, és előre felkészült a várható helyzetre. Emellett a Palesztin Hatóság és a Fatah is biztosítani tudja a nyugalmat saját területén, nem kis részben azért, mert az izraeli arabok és muszlimok nem radikalizálhatók. Ráadásul az, hogy hol van az amerikai nagykövetség, nem is olyan jelentős kérdés, mint sokan gondolják. Az izraeli sajtó egy hét elteltével már nem is foglalkozott a kérdéssel, és hosszú távon sem lesz jelentős hatása Trump valójában csak szimbolikus lépésének. A békekötéshez és Jeruzsálem státuszának rendezéséhez komolyabb változásra van szükség mind az arab, mind az izraeli oldalon.

(KÁ)