A TEV szerint több hírportál is Izrael-ellenessen tudósított a gázai eseményekkel kapcsolatban. Megkértük a portálok főszerkesztőjét, hogy reagáljanak a TEV által megfogalmazott állításokra.
A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) nemrég közzétett egy írást, amelyben azt próbálták bemutatni, hogy három hírportál, az Index, a 444 és a Mérce miként dolgozta fel a gázai határnál történt eseményeket. A TEV arra jutott, hogy a három portál Izrael-ellenes narratívát közvetít, amikor az izraeli-palesztin konfliktusról számol be, megállapításukat pedig néhány példával próbálták alátámasztani.
A TEV szerint erősödik az Izrael-ellenes narratíva a hazai progresszív sajtóban
A TEV cikke kapcsán először Puzsér Róbert írta meg a véleményét, és itt, a Kibicen cikksorozatban is foglalkozunk a témával. Ennek részeként Radnóti Zoltán rabbi és Novák Attila történész írása már elérhető az oldalunkon.
Úgy gondoltuk igazságosnak, ha megkérdezzük az érintetteket is, hogy mit gondolnak arról, amit a TEV róluk állít. Így hát kérdéseket küldünk a 444, a Mérce és az Index szerkesztőségének, hogy megtudjuk, hogyan látják ők maguk az általuk irányított portálok Izraellel kapcsolatos híradásait. A három portál közül a Mérce és az Index reagált megkeresésünkre, a 444-től viszont ezidáig nem kaptunk választ.
A TEV írásának egyik legfőbb megállapítása az volt, hogy a vizsgált három hírportál ellenségesen kezeli Izraelt az izraeli-palesztin konfliktus feldolgozása kapcsán, elfogultan és egyoldalúan mutatja be az ezzel kapcsolatos eseményeket.
Puzsér: az antiszemita kártya visszaüt a progresszív oldalra
Tóth-Szenesi Attila, az Index főszerkesztője közlése szerint az Index alapvetően hírügynökségi anyagok alapján dolgozza fel az izraeli-palesztin konfliktust. Találomra a cikkeikre kattintva BBC, MTI, Reuters, Haaretz szerepel a forrásaik között. Amikor elemzést írnak, akkor viszont nagyobb ez a merítés.
„Bár Izrael Állam különleges helyzetben van, lényegében háborúban áll, mégsem tudnám azt mondani, hogy mi Izrael Állam ellen vagy mellett foglalnánk állást a véleménycikkeinkben” – írja válaszában Jámbor András, a Mérce főszerkesztője. Jámbor szerint, „ahogy Magyarország, úgy Izrael sem egyenlő az éppen aktuális kormányzat által hozott döntésekkel. Izraelben is sokan nem értenek egyet a Netanjahu-kormányzat döntéseivel, szerencsére az utóbbi időben egyre erősebb az izraeli békemozgalom is.”
„A Netanjahu-kormányzat döntéseivel nagyon nagy részben nem értünk egyet, sem a palesztin konfliktusban, sem például a civilek vegzálása kapcsán. De például a TEV által idézett, általam írt cikkben, a TEV állításával ellentétben Netanhjau meg volt szólaltatva” – tér ki a Mérce főszerkesztője a TEV írásának arra a pontjára, amely az izraeli források hiányát rója fel az általa szemlézett portáloknak.
Ezzel kapcsolatban Jámbor András megjegyzi, hogy a Mérce „majd minden Palesztinával kapcsolatos híradásban (és egyébként például Irán vagy Szíria kapcsán is) a Haaretzet használja forrásnak, más külföldi médiumok mellett”. „Tény, hogy a cikkeinkben megszólaltatott izraeli források gyakran ellenzékiek, de nem kizárólagosan, és általában igyekszünk is jelezni az izraeli kormány álláspontját, bár volt olyan cikkünk, amiben ez nem történt meg.”
A TEV azon felvetésére, hogy a Mérce az „antiszemitizmus határmezsgyéjén táncolna” Jámbor szerint nem csak nevetséges, de egyenesen káros összekötni Izrael mindenkori kormányzatának kritikáját az antiszemitizmussal. A Mérce főszerkesztője úgy látja, hogy „a szélsőjobboldal globálisan az „Izrael-pártiságot” használja a muszlimellenesség kapcsán. Ebben a muszlimellenességben Izraelt támogató szélsőjobboldalnál ez csupán egy taktikai húzás, és olyan emberek támogatását fogadják el jelenleg zsidó szervezetek szerte a világon, akik korábban és később is antiszemiták, illetve szoft-antiszemiták maradnak.”
Jámbor András úgy véli, hogy „számos, szerintük hibás, az emberi jogokat tipró politikai döntés megkérdőjelezése válik ebben a légkörben egyenlővé az antiszemitizmussal, ami csökkenti ezeknek, a zsidóság számára történelmileg fontos és elengedhetetlen emberi jogi értékeknek a súlyát. Méghozzá úgy, hogy később zsidóként is nehezebb lesz érvelni, amikor mi szorulunk rá ezek védelmére (márpedig sajnos, ahogy a történelem, az antiszemitizmus se szűnik meg, és szükségünk van ellene valódi védelemre).”
A Mérce főszerkesztője szerint „Magyarországon láthatjuk legjobban, hogy miközben a kormány és médiája kiáll Izrael kormánya mellett, addig a Soros-kampányban az antiszemita toposzokat is mozgósítja . Ha viszont csupán az izraeli kormány elleni vagy melletti kiállás az antiszemitizmus fokmérője, akkor pont ez a kiállás takarja el, az egyébként hazánkban és a jobboldalon is létező antiszemitizmust.”
Novák Attila: Arról, hogy mit lehet írni Izraelről és mit szabad
Jámbor véleménye az, hogy az Izrael-kritikát abban az esetben lehet antiszemitizmusnak nevezni . „ha az érvelésükben zsidóellenes előítéletre alapozva próbálnak gyűlöletet kelteni. Tehát a kritika önmagában nem antiszemita, de kétségtelen, hogy antiszemita szerzők-véleményformálók is kritizálják az izraeli kormányt.”
„Izrael ugyanolyan állam, mint a többi, miért ne lehetne kritikával illetni?” – teszi fel a kérdés Tóth-Szenesi Attila. Szerinte ez olyan, mintha egy afrikai viszonyokat bíráló cikkükre válaszul fajgyűlölőnek neveznék őket. „Ilyen tudtommal még soha nem történt” – írja válaszában az Index főszerkesztője.
A TEV írásásban azt is említi, hogy az Index egyik cikkében az izraeli oldalon történt sérüléseket aránytalanoknak nevezi. A TEV szerint ezzel az Index azt a benyomást kelti, hogy a helyzet igazságosabb lett volna, ha több izraeli sérül (esetleg hal) meg. Amikor erről kérdeztük, Tóth-Szenesi Attila csupán annyit válaszolt, hogy nyilvánvaló hülyeséget nem szeretne kommentálni.
