Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség megtartotta éves közgyűlését, amelyre pontosan 14 évvel az alakuló ülés után, május 24-én került sor. Azóta már négyszer annyi rabbival segítik a magyar zsidóság vallási életét.
A 2004-ben megalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) mára egy olyan rendszert hozott létre, amely lehetővé teszi a zsidó élet teljes megélését – mondta Köves Slomó vezető rabbi a hitközség éves közgyűlésén a zsido.com beszámolója szerint. A rabbi beszédében kiemelte, az EMIH eddigi törekvéseinek célja a magyar zsidóság vallási életének felélesztése és megújítása volt. Illetve, hogy létrehozzák az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket.
Ez utóbbi megvalósítása jó irányba halad, hiszen mára az EMIH államilag elismert oktatási rendszerében bölcsődétől a diploma megszerzéséig minden elérhető. Ezen kívül a hitközség több fesztivállal, programmal, tanulási lehetőséggel is szolgál, csakúgy mint idősotthon hálózattal vagy szociális segítségnyújtással.
Az EMIH vezető rabbija szerint ezek alapozzák meg a következő évekre azt a jövőképet, amely a pozitív társadalmi hatások generálása mellett tovább erősítené a hazai zsidó élet infrastrukturális hátterét és szociális hálóját. A közgyűlésen ezzel kapcsolatosan két új fejlesztés is szóba került, az egyik ilyen a VII. kerületi Bét Menáchem iskola tanuszodája, a másik pedig az újlipótvárosi Zsilip Központ kialakítása.
A beszámolóból az is kiderül, hogy az EMIH alapítása idején mindössze négy rabbi állt a hitközség szolgálatában, ez a szám azonban mára már megnégyszereződött. Ennyi rabbira pedig azért van szükség, mert a továbbiakban a vidéki zsidó élet segítése is a kiemelt célok között szerepel. Fejlesztésekbe kezdenek Miskolcon és Debrecenben, illetve egy új chabad központot terveznek Szentendrére.
Nógrádi Bálint, az EMIH gazdasági igazgatója a szervezet pénzügyi beszámolóját ismertette. Eszerint a hitközség főként adományokból, normatív állami támogatásból, az örökjáradékból, pályázatokból, 1%-os felajánlásokból és saját gazdasági tevékenységből teremti meg a működéshez szükséges anyagi hátteret. 2017-ben a kiadások nagyjából 1,8 milliárd forintot tettek ki, ebben az évben erre 3,6 milliárd van előirányozva. Ez tartalmazza azt az egymilliárd forintos alapot is, amelyet az idén támogatásra kerülő, de csak 2019-ben megvalósuló projektek finanszírozására különítenek el.
