Puzsér szerint a politikai iszlám előretörősének egyik súlyos következménye a nyugati zsidósággal szemben mutatkozó fokozott agresszió, és ezt az „újbaloldali sajtómunkások nem hajlandóak meglátni”. Ugyanakkor az antiszemitizmus vádját velük szemben súlyos felelőtlenségnek tartja.

Puzsér Róbert véleménycikkben reagált a Tett és Védelem Alapítvány által közzétett elemzésre, amelyben három progresszív médium – Index, 444, Mérce – Izrael-képét vizsgálta.

Puzsér a Tett és Védelem Alapítványt a hazai zsidóság fontos önvédelmi fórumának nevezi. Véleménye szerint a Tett és Védelemnek sok igazsága van abban, hogy azzal vádolja ezeket a szerkesztőségeket, hogy azok egyoldalúan és elfogultan számolnak be az izraeli-palesztin konfliktusról, teljesen átvéve az európai baloldal Izrael-ellenes álláspontját, továbbá nem szentelnek kellő figyelmet a nyugati zsidó közösségek és a militáns iszlám mindennapos konfliktusának.

Úgy gondolja, hogy ugyan a Közel-Keleten egyik fél sem hófehér, és egyik fél sem koromfekete – viszont Izrael a létéért küzd. „Nem Izrael célja az arab világ Földközi-tengerbe szorítása, és nem Izrael folytat médiaháborút gyermektetemekkel. Izrael egy hatalmas katonai erő, amelyet ellenségei folyamatosan provokálnak, és amely időről időre valóban túlreagálja a helyzetet.” Hozzáteszi, hogy Izraelben is bőven vannak szélsőségesek, akik sokszor kormányzati támogatással provokálnak, a palesztin szélsőségesekhez hasonlóan szítják a konfliktust, ahogy a palesztin emberek zöme is békés szándékú, és szenved a háborútól. Mégis úgy gondolja, hogy Európa helye Izrael mellett van.

Szerinte törekedni kell a probléma objektív feltárására, de nem tagadható le azt a kulturális háttét és civilizációs konfliktus.

Ezzel szemben azt állítja, hogy „a kulturális relativizmus dogmájától elvakított neomarxista kurzus sajnos minden téren és kizárólag a gyarmatosító fehér férfi felelősségét látja: szíve szerint megfosztaná jogaitól és javaitól, hogy mindazt a harmadik világ népeinek lábai elé szórja – legyen az eredmény bármilyen véres és értelmetlen”.

Felhívja a figyelmet arra, hogy a politikai iszlám előretörősének egyik súlyos következménye a nyugati zsidósággal szemben mutatkozó fokozott agresszió, és ezt az „újbaloldali sajtómunkások nem hajlandóak meglátni”.

Ugyanakkor Puzsér kritizálja a Tett és Védelmet, amiért elemzésében mérsékelten jobboldalinak nevezni a Likudot. Ezen kívül úgy véli, a TEV igaztalanul vádolja az Indexet, a 444-et és a Mércét antiszemitizmussal, amelyet gyalázatos felelőtlenségnek tart. „Ezek a portálok és dolgozói nem antiszemiták. Lehet, hogy nem szeretik Izraelt, lehet, hogy a cionizmusban is gyarmatosítást látnak, de nem azért, mert rasszisták, akik utálják a zsidókat, hanem mert marxisták, akik az egész világot tőkés és munkás osztályharcának tengelyére feszítik fel, miközben sportot űznek abból, hogy véletlenül se bíráljanak más civilizációt, hiszen ahhoz nekik nincs joguk. Világnézeti dogmájuk a kulturális relativizmus, lelkiségük a fehér embert emésztő önvád”, írja.

Felhívja a figyelmet, az antiszemitizmussal való vagdalkozás veszélyére. „Az antiszemitizmus nem egy balta, melynek használata egy aktuális ellenféllel szemben megengedhető, hanem egy sötét babona, melyet az értelem fényével kell megvilágítanunk ahelyett, hogy ostoba vádaskodás tárgyává tennénk.”

A TEV szerint erősödik az Izrael-ellenes narratíva a hazai progresszív sajtóban

Hozzáteszi, hogy az antiszemitizmus vádja száznyolcvan fokos fordulatot véve csapódik a balliberális véleményelit tagjainak arcába, akik szerinte sokszor ugyanilyen felelőtlenül használták ezt a kegyetlen ütőkártyát ellenfeleikkel szemben.

„Csak hát arról volt szó, hogy ez egy balta – nekik senki nem szólt, hogy bumeráng. Lehet, hogy azt hitték, nem létezik olyan szervezet, amelyik ezt a kártyát még náluk is nagyobb rutinnal és hitellel játssza ki?”, zárja a cikkét Puzsér.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Facebook X Reddit Pinterest