A Wesselényi utcai kamu holokausztmúzeum híre már Izraelbe is eljutott. Ennek köszönhetően sikerült kivetetni az álmúzeum nevét a New York Times budapesti helyeket ajánló cikkéből.
A Wesselényi utca 9. szám alatt, a Dohány utcai zsinagóga közelében működő Shoah Cellar (Soa vagy Holokauszt pince) Múzeumról már elég részletesen írtunk korábban. Az engedély nélkül működtetett álmúzeum izraeli üzemeltetője szerint az általa bérelt vagy tulajdonolt helyiségben olyan elképesztő történelmi események sorozata zajlott a II. világháború idején, de még azelőtt is, hogy nem győzi kapkodni a fejét az, akit a véletlen lesodort a VII. kerületi ház pincéjébe.
Alternatív tények és durva történelemhamisítás a Wesselényi utcai kamu holokausztmúzeumban
Avner Friedman, a Shoah Cellar megálmodója többek között a következő állításokkal szórakoztatja 3000 forintért cserébe a látogatóit:
- a pincéjében egy náci bunker működött a háború idején,
- maga Adolf Eichmann is ott tevékenykedett,
- Szenes Hannát ott tartották fogva és végezték ki,
- ott tartották meg Herzl Tivadar bar micvóját,
- titkos alagutak kötik össze a pincét az Astoria szállóval.
A történészek szerint mindez azonban simán hülyeség, durva történelem hamisítás, közönséges csalás és amit Friedman csinál az a holokauszt áldozatainak emlékével való visszaélés.
Mivel az álmúzeumba leginkább izraeli turistákat sikerül becsábítani, a Shoah Cellar híre Izraelbe is eljutott. A 10-es tévécsatorna fogyasztóvédelemmel foglalkozó magazinja március végén ezért úgy döntött, egy riportert küld Budapestre, hogy utánajárjon, mi is folyik abban a Wesselényi utcai pincében.
Az izraeli riporter rejtett kamerával járta végig a helyiséget és hallgatta meg a „tárlatvezetést”. Ezt követően szembesíteni próbálta Friedmant az állításaival, de csak még jobban megdöbbent, amikor a kamu múzeum üzemeltetője kifejtette nézeteit a Jad Vasemről, és a holokauszt áldozatainak számáról. Friedman szerint ugyanis a jeruzsálemi intézet a világ legnagyobb holokauszttagadója, mivel eltitkolnak több millió áldozatot. Ennek ellenére azért eldicsekedett azzal, hogy nemrég a pincéjében járt a Jad Vasem jelenlegi elnöke, Israel Meir Lau, Izrael korábbi főrabbija. A 10-es csatorna megkereste a rabbit, aki közölte, hogy évek óta nem járt Magyarországon.
Az izraeli riportban megszólal Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója, aki tulajdonképpen elsőként hozta a nyilvánosság tudtára, hogy egy álmúzeum működik az általa vezetett intézmény közelében. Valamint Roni Lustig, a cfáti Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának igazgatója, aki szerint azért nem lép fel senki a nyilvánvaló csalás ellen, mert érzékeny témának számít, ha egy izraeli a holokauszt bemutatásával kapcsolatos tevékenységet végez Budapest közepén. A 10-es csatorna megkereste az izraeli külügyminisztériumot is, amely nem kívánt reagálni az álmúzeummal kapcsolatos kérdésekre.
Nagyjából az izraeli riporttal egy időben jelent meg a New York Times utazási rovatában egy 36 óra Budapesten című ajánló, amelybe valamiért a fürdők, éttermek és bárok mellé a Shoah Cellar is belekerült, mint a magyar holokausztot hitelesen bemutató múzeum. Két izraeli, Ronen Bergman újságíró és Jair Lapid parlamenti képviselő, korábbi pénzügyminiszter azonban megkereste a Timest, és a 10-es csatorna riportjában feltárt csalásra és hazugságokra hivatkozva sikeresen meggyőzték a szerkesztőket, hogy távolítsák el a cikkből az álmúzeumot.
„A cikk egy korábbi verziója a Shoah Cellar Múzeumot is tartalmazta. A megjelenést követően több olvasó és a zsidó történelem szakértője is jelezte, hogy kétségeik vannak a múzeum hátterét illetően. Ezért a hivatkozás megszűnt” – olvasható a New York Times cikke alatti kiegészítésben.
A Wesselényi utcai holokauszt-álmúzeum mindennek ellenére már egy éve zavartalanul működik.