Évszázadokra nyúlik vissza a magyarországi zsidók és a Szentföld kapcsolata

Raj Ferenc, a Bét Orim rabbija savuoti tanításában a magyarországi zsidóság a Szentfölddel való évszázadokra visszanyúló kapcsolatáról tartott előadást. A Savout – a Bálint Ház Éjszakáján jártunk.

Savuot estéjén rendezték meg a Bálint Ház Éjszakáját, amelyen a hagyomány szerint a résztvevők végigtanulták az éjszakát. Az eseményen mi is ott jártunk, hogy élő Facebook-bejelentkezések segítségével tájékoztassunk az este történéseiről. Így többek között Raj Ferenc rabbival és Polnauer Flóra kántorral is beszélgettünk, akik Cion szeretete Hágár országában (Magyarországon) címmel tartottak előadást.

Raj Ferenc, a Bét Orim Közösség rabbija szerint a savuotnak nem csak a tóraadás, de a Tóra elfogadásának ünnepe is kellene, hogy legyen. Minden nemzetéknek el kell fogadnia a Tórát, és nem megelégednie azzal, hogy az Örökkévaló neki adta.

A Bét Orim rabbija savuot esti előadásában azt a kérdést járta körül, hogy milyen volt a korabeli magyarországi zsidóság viszonya a Szentföldhöz. Ebben pedig Polnauer Flóra kántornő imákkal és dalokkal volt a segítségére. Raj Ferenc a disszertációját az Egyesült Államokban a magyarországi zsidók történetéről írta, ezen belül is az ottomán korszakra, tehát a 16-17. századra fókuszált.

A magyarországi zsidók és a Szentföld kapcsolata a 17. század környékére nyúlik vissza. Az előadáson szóba került például az ottomán korszak idejénelő Kohen Efrájim rabbi esete, aki ugyan sajnálatos módon még Budán meghalt egy járvány következtében, a családja azonban eljutott Izrael földjére. Kohen Efrájimnak ugyanis ez volt a vágya, és meghívást is kapott, hogy legyen Jeruzsálemben rabbi.

Buda visszafoglalásakor 1686-ban aztán sok zsidót meggyilkoltak az ostromló keresztény seregek, sokan pedig elhagyták a várost a törökökkel együtt, illetve többek fogságba kerültek. A foglyokat később zsidó mecénások és a zsidó közösség tagjai kiváltották. Schulhof Izsák Budai Krónika című könyvében viszont olyan esetekről is ír, amelyekben keresztények segítették a Budán rekedt zsidókat. Ilyen volt az a keresztény nő, aki a zsidó foglyokat támogatta, vagy a szolgálólány, aki magát Schulhof Izsákot próbálta elrejteni.

Polnauer Flóra tematikus zenével és énekkel kísérte Raj Ferenc előadását, mindig az adott témához kötődő dallamokkal. Ilyen volt példásul a 18. század végén, 19. század elején keletkezett Szól a kakas már című dal, amelynek eltérő szövegei ismertek, a kántor így inkább egy messianisztikus szöveget állított össze a fellelhető verziók alapján. A dal magyarul és héberül askenázi kiejtéssel hangzott el az előadás során.

(Az ének az alábbi videóban 0:40-től hallható):