Tavaly készült egy izraeli dokumentumfilm Efrájim Kishonról, amelyből többek között az is kiderül, mennyire rányomta bélyegét a Budapesten született író életére mindaz, amit a holokauszt idején átélt.
Kishon címmel készült tavaly egy izraeli dokumentumfilm a Magyarországon született Efrájim Kishon (Kishont Ferenc) író, rendező életéről. Eredetileg egy három részes sorozatot készített az izraeli 8-as csatorna, majd ebből vágtak össze egy egész estés dokumentumfilmet. Az egész sorozat Yaron London izraeli újságíró Kishonnal való beszélgetéseire épül, de megszólalnak benne az író gyerekei is. Sőt animált formában még maga Kishon is megjelenik a filmben.
Kishon (trailer)
KISHON קישון Dir. Eliav Lilti, 87 min, Documentary Hungarian immigrant Ephraim Kishon was one of the great writers who defined the Israeli experience. But through his 50-year career of award-winning writing, Kishon could never write his own biography. At 70, he enlists a journalist to help his own story unfold.
A film első része Kishon életének magyarországi szakaszával foglalkozik, ezen belül is főleg a holokauszttal és annak hatásaival. Az amerikai bemutatóhoz készült rövid trailerből például kiderül, hogy Kishon összegyűjtötte Hitler összes beszédét, és Tel-Aviv közepén az autójában hallgatta azokat, miközben a hátsó ülésen a gyerekei utaztak. Lefekvés előtt pedig szokása volt, hogy vigyázzba vágta magát, mint ahogy régen a náci katonák tették, és hangos „Heil!” kiáltással bújt be az ágyba.
Az író gyerekei szerint ezekkel az általa ironikusnak tartott rituálékkal próbálta feldolgozni a holokauszt idején átélteket. Ezek az élmények nagyban hozzájárultak Kishon személyiségének alakulásához, és – a lánya elmondása alapján – fejben minden nap, szinte már kényszeresen visszatért azokba az időkbe.
A trailer elején látható jelenetben az animált Kishon arról mesél az animált Londonnak, miközben háttérben a ’40-es évekbeli Lánchíd látható, hogy minden reggel, amikor átkelt a hídon, szembejött vele egy korabeli lány. Egy idő elteltével elkezdtek mosolyogni egymásra, és ha egy normális korban élnek, talán egy randevú lett volna a következménye ezeknek a mosolyoknak.
’44-ben azonban bevonultak a németek Budapestre, és az első dolguk az volt, hogy a zsidókat sárga csillag viselésére kötelezzék. Amikor másnap reggel ismét szembejött a lány a hídon, Kishon rámosolygott, a lány visszamosolygott, de amint meglátta a sárga csillagot, lefagyott a mosoly, és mély undor jelent meg az arcán. „Sohasem fogom elfelejteni – idézi fel az író fiatalkori emlékét a filmben. – Meglátta a sárga csillagot…, és én egyik pillanatról a másikra egy fiatal fiúból egy szánalmas bolhává változtam.”
