Már két éve működik a Salaam-Shalom Budapest kezdeményezés, amelynek célja a muszlim-zsidó párbeszéd megteremtése,különösebb részvétel eddig azonban egyik csoport részéről sem volt tapasztalható. Most ezzel a vitaindítónak szánt írással kérdezik meg: van-e igény és nyitottság egy ilyen jellegű szerveződésre?
Három éve kezdtünk el gondolkozni egy muszlim-zsidó párbeszédre épülő közösség létrehozásán, és két éve volt a Salaam-Shalom Budapest első találkozója. Nagyjából 14-szer jöttünk össze különböző programok keretében a két év alatt, amikor együtt főztünk, filmet néztünk, mesét mondtunk, kirándultunk stb.
Minden alkalommal változó létszámban képviseltette magát a két közösség, de mindig szép számmal voltunk jelen. Vannak törzstagjaink, akik szinte mindegyik találkozóra eljöttek, és általában voltak új résztvevők is.
Egy ideig bizakodóak voltunk muszlim önkéntes társammal, de mostanra jutottunk el odáig, hogy fel kell tennünk a kérdést mind magunknak, mind pedig a két közösségnek: van-e erre igény, van-e erre nyitottság?
Tavaly év végén még egy szép összegű támogatást is nyertünk, de sajnos visszaadtuk, mert amíg nem áll biztos talajon a kezdeményezés, addig nem látjuk értelmét egy alapítvány létrehozásának – amiért többek között a támogatást megpályáztuk. Lelkesedést tehát tapasztaltunk kezdeményezésünk iránt, azonban ez egyik csoport részéről sem hozott magával különösebb részvételt, indíttatást az ötletelésre, a szervezésre.
A két közösség közti konfliktussal tisztában vagyunk, és tudjuk, hogy nem könnyű meggyőzni embereket, hogy leüljenek a „másik féllel” beszélni. Mi pont azért indítottuk el ezt a kezdeményezést, hogy mielőtt a két közösség között megfertőződnének a kapcsolatok, meginduljon egy közeledés. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a szűkös időkeretek (avagy a „rohanó világ”) sokakat arra kényszerít, hogy jól megfontolják, milyen programokon vesznek részt.
Tehát itt az ideje föltenni a kérdést: miért van ez? Mit kell jobban csinálnunk? Lehetséges, hogy valóban sokaknak tetszik az ötlet, de annyira nem, hogy eljöjjenek? Ha igen, miért nem fontos eléggé a két közösség közti párbeszéd egyik félnek sem? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Írjátok meg nekünk privát üzenetben, vagy akár kommentekben. Sokat segítenétek abban hogyan tudnánk tovább folytatni ezt a fontos kezdeményezést.
A szerző a Salaam-Shalom Budapest egyik társ-kezdeményezője és önkéntese.