Netanjahu gratulált a döntéshez, ám az amerikai elnök példáját egyelőre mások nem követik. A britek, a franciák, a németek, az oroszok sőt még a magyarok is elhamarokodottnak tartják a lépést. Izrael közben elismerte, hogy ők lőttek egy iráni támaszpontot Szíriában.

Európa nemet mond

Az európai államok és Oroszország egymás után jelentették be, hogy nem támogatják az amerikai elnök döntését, aki kedden jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomszerződésből, és aláírta azt a memorandumot, amellyel visszaállította az Irán elleni büntető intézkedéseket. Egyedül Prága vetette fel óvatosan, hogy el kellene gondolkodni az amerikai érveken. Magyarország is az atomalku folytatása mellett áll.

Az amerikai elnök keddi beszédében ostorozta Irán politikáját és azt fejtegette, hogy a 2015-ben aláírt megállapodást “rosszul tárgyalták”, ezért ha Irán be is tartja a benne foglaltakat, politikája változatlanul veszélyes.

Trump utalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök múlt hétfőn mondott beszédére, amelyben az izraeli politikus hírszerzési jelentésekre hivatkozva azzal vádolta meg Iránt, hogy hazudott és változatlanul atomfegyver kifejlesztésén munkálkodik.

Szerinte a megállapodás egyébként sem kényszeríti Iránt arra, hogy felhagyjon destabilizáló tevékenységével és a terrorizmus támogatásával a térségben. Trump Szíriát és Jement említette példaként az állítólagos iráni destabilizáló tevékenységre. Az amerikai elnök diktatúrának minősítette az iráni rendszert.

A kilépéssel egy időben Washington visszaállítja a korábbi szankciókat Irán ellen, mégpedig – ahogyan Trump fogalmazott: – “a lehető legmagasabb szinten”. Az erőteljes szankciók azonnal életbe lépnek – közölte.

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő elmondta: az amerikai vezetés és Izrael azt feltételezi, hogy Irán csak azokban a létesítményekben hagyott fel az urándúsítással, amelyekbe beengedi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreit, más létesítményekben azonban folytatódik az urándúsítás. “Ugyancsak szerepel az amerikai kifogások között, hogy az alku nem terjed ki a hordozóeszközökre” – mondta Gyarmati István.

Izrael: Irán vonuljon ki Szíriából

Szerdán az izraeliek elismerték, hogy előző nap este hadseregük légicsapást mért egy szíriai légi támaszpontra.

“Az irániak támadással fenyegettek, és mi ezt meghiúsítottuk”- közölte Jiszráel Kac hírszerzési és közlekedési miniszter. Kac néhány órával a Damaszkusztól délre történt támadás után. Kac szerint Izrael azt szeretné elérni, hogy az irániak eljussanak arra a stratégiai elhatározásra, hogy kivonulnak Szíriából.

Gesztus a palesztinok felé?

Trump és Netanjahu között a szövetség nagyon szorosnak tűnik, de gesztusértékűnek tekinthető, hogy az amerikai elnök mégsem vesz részt az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetségének avatásán, amely nagy felháborodást váltott ki a palesztinok körében.

A Fehér Ház által hétfőn nyilvánosságra hozott névsorból kiderül: az amerikai delegáció tagjai között van Steve Mnuchin pénzügyminiszter, John Sullivan külügyminiszter-helyettes, Ivanka Trump, az elnök lánya és tanácsadója, valamint Jared Kushner, Trump veje és közel-keleti ügyekben kinevezett tanácsadója is.

Donald Trump tavaly decemberben jelentette be, hogy Washington elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, s ennek jegyében áthelyezik az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe. A jeruzsálemi nagykövetség megnyitására május 14-én, Izrael Állam alapításnak hetvenedik évfordulóján kerül sor.

A nagykövetség áthelyezéséről született döntést elemzők és politikusok egyaránt ellentmondásosnak minősítik. Ezzel ugyanis a nemzetközi közösség hét évtizedes konszenzusa törik meg, ugyanis az ENSZ 1947-ben – Izrael államiságának elismerésekor – Jeruzsálemet nemzetközi ellenőrzés alá helyezendő városnak minősítette, Kelet-Jeruzsálemet pedig 1967 óta – amióta a hatnapos háborúban Izrael elfoglalta -, megszállt területként tartja számon. Sokan amellett is érvelnek, hogy a lépés a palesztin-izraeli békefolyamatnak is véget vethet.