Horányi Gábor, a Lauder Iskola igazgatója szerint olyan értelmes zsidó aktivitásokra lenne szükség, ami a fiatalok számára is vonzó lehet. A Lauderben ezért egy olyan kreditrendszert terveznek bevezetni, amely egyrészt lehetővé teszi a tanulók számára, hogy saját ízlésük szerint valósítják meg zsidóságukat, másrészt versenyre kényszerítse a programok szervezőit.
A 13. kerületi Szent István parkban ünnepelték meg Izrael Állam 70. születésnapját. Az Izraeli Kulturális Intézet a Szochnuttal közösen megrendezett eseményén a Kibic is ott volt, hogy rövid Facebookos bejelentkezésekkel próbáljuk visszaadni a hangulatot azok számára, akik nem tudtak eljönni a rendezvényre. Persze, ha már ott voltunk, rövid interjúkat is készítettünk, például Horányi Gáborral, a Lauder Javne Iskola igazgatójával.
Amint a Kibic létrejött, a Lauder Iskola rögtön belépett a szövetségbe – mondja Horányi Gábor, bár megjegyzi, hogy eddig nem nagyon látta, hogy a Lauder számára miben is lenne hasznos ez a szerveződés. Horányi ezért a Lauder eddigi Kibic-tagsáságát egyfajta befektetési időszaknak tekinti, és bevallása szerint vannak olyan oktatási terveik, amelyekben egy ilyen fajta szövetség nagyon hasznos tud lenni hosszabb távon. Most azonban még nem azért tagjai a szervezetnek, hogy honnan kivegyenek, hanem azért, hogy támogassák a kezdeményezést.
Horányi Gábor a Kibicet úgy fogja fel, mint a budapesti zsidóság egy részének valamilyen ernyőszervezete. Az igazgató úgy látja, hogy a Lauder a zsidóság oktatása területén abba az irányba halad, amelyben az iskola arra biztosít lehetőséget, hogy a gyerekek sok izgalmas emberrel tudjanak találkozni az iskola falain belül és kívül egyaránt.
Jelenleg azt tervezik, hogy néhány év távlatába, úgy nyolcadik osztály körül legyen egy judaisztika vizsga, amely lezárja majd az addig oktatott szakaszt, ezután pedig egy kreditrendszer lépne életbe. Ez azt jelentené, hogy a Lauder a sok elvárás mellett azt is szeretné biztosítani, hogy ki-ki a saját ízlése szerint valósítja meg a maga zsidóságát Budapesten. Ugyanúgy kredit lehet a vallási aktivitás, de akár a civil szférában való részvétel is. Horányi szerint amennyiben ez a kreditrendszer elindul, abban az esetben kihívás lehet a Kibic Szövetség ernyője alatt tömörülő szervezeteknek.
Eddig az történt – magyarázza a Lauder igazgatója –, hogy valaki szervezett egy programot, majd arra kérte az iskolát, hogy küldjenek oda embereket. Akik lehet, hogy unni fogják azt, de ez a szervezőt nem izgatja, hiszen azért kapott pénzt, hogy megszervezze az eseményt. A Lauder viszont a fenti kreditrendszerrel egy olyan irányba szeretne elmenni, amely egyfajta versenyhelyzetet teremtene.
Ha valaki tényleg azt akarja, hogy tizenéves fiatalok valamilyen értelmes zsidó aktivitásban vegyenek részt – mondja Horányi –, akkor teremtsen olyan aktivitást, amelynek értelme is van. Az igazgató szerint egy értelmes zsidó aktivitás nem arról ismerhető fel, hogy a szervezője azt gondolja róla, hogy értelmes, hanem legfőképpen arról, hogy az is azt gondolja róla, akinek szánják.
