Izrael megalapításának 70. évfordulóját ünnepelték vasárnap a Szent István parkban. Az eseményen beszélgettünk Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével, akit a szervezeten belül végbemenő folyamatokról, a Kibic Szövetségről és a faültetési akcióról kérdeztük.
A 13. kerületi Szent István parkban ünnepelték meg Izrael Állam 70. születésnapját. Az Izraeli Kulturális Intézet a Szochnuttal közösen megrendezett eseményén a Kibic is ott volt, hogy rövid Facebookos bejelentkezésekkel próbáljuk visszaadni a hangulatot azok számára, akik nem tudtak eljönni a rendezvényre. Persze, ha már ott voltunk, rövid interjúkat is készítettünk, például Heisler Andrással, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségnek (Mazsihisz) elnökével.
Mivel nemsokára közgyűlése lesz a több mint 20 zsidó szervezetet magába foglaló Kibic Szövetségnek, ezért megkérdeztük Heisler Andrást, hogy a Mazsihisznél nem tartanak-e attól, hogy az általuk szlogennek használt sokszínű zsidóság úgymond piaci terébe a Kibic konkurenciát fog jelenteni a számukra. A Mazsihisz elnöke szerint ilyenről szó sincs, amit ugyanis a Mazshisz hirdet, azt komolyan is gondolja, így a nagyon sokszínű és nagyon sok pólusú zsidó közösség az, amely reményt adhat a magyarországi zsidóság túlélésére.
Ebben – véli Heisler – mind a Mazsihisznek, mind pedig a civil szervezeteknek megvan a saját szerepe és feladata. Így tehát, amennyiben a Kibic Szövetség az eddiginél aktívabban működik majd a jövőben, azt a Mazsihisznél örömmel fogadják, és nem konkurenciaként tekintenek a civil szervezetek összefogó Kibicre. Heisler szerint bár a sokszínű zsidóságól szóló jelszavak megegyeznek, a feladatok azonban eltérnek a Mazsihisz és a civil szervezetek esetében.
A hitközség feladata többek között a neológia, a zsidó tradíciók megtartása, a zsinagógák és az intézmények működtetése – mondja a Mazsihisz elnöke. A kisebb civil szervezeteknek pedig ugyanígy megvan a saját funkciójuk, amelyeket sokszor képesek jobb minőségben ellátni, mint a nagyobb szervezetek. Heisler példának a Haver Alapítványt és a Mozaik Zsidó Közösségi Hubot hozta, szerinte ezek a szervezetek sokkal magasabb szinten tudják ellátni a saját területükön végzett munkát, mint sokan mások. Éppen ezért Heisler András úgy látja, hogy a Mazsihisz számára nem jelenthet problémát az, hogy a Kibic civil zsidó szervezeteket próbál összefogni.
Természetesen nem lehetett szó nélkül hagyni az utóbbi idők Mazsihiszt érintő eseményeit, mint például az ortodoxok kiválását, az országos főrabbi lemondását, illetve az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) új rektorának kinevezését. Heisler úgy véli, hogy minden változás katarzisokkal jár együtt. A Mazsihisz elnöke abban bízik, hogy ki fog alakulni egy olyan rendszer, amely biztosítja a magyarországi zsidóság jövőjét. A változásoknak – magyarázza Heisler – alapvetően ez lenne a célja, nem pedig vallási reform. Annak a biztosítása, hogy megmaradjon Magyarországon az a több száz éves kultúra és tradíció, amit a hazai zsidóság jelent az országnak, és amit a neológia jelent a világnak.
Ami az ortodoxok kiválását illeti, a Mazsihisz elnöke nagyon fájlalja a lépést, szerinte az ortodoxok egy rossz döntést hoztak. Ezzel együtt félti is őket, mivel létszámában és erőforrásában is egy kicsi közösségről van szó. Heisler szerint Frölich Róbert főrabbi lemondása nem volt eléggé átgondolt, semmi sem indokolta ezt a lépést.
Az OR-ZSE új rektorával kapcsolatosan pedig Heisler megjegyzi: mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy ma mások az elvárások, mint 20-30 évvel ezelőtt voltak. Ma ez egy akkreditált egyetem, amelynek csak egyik része a rabbiképző, így nem feltétel, hogy rabbi legyen az intézmény vezetője. Az egyetem legnagyobb részében a bölcsésztudományokhoz tartozik, nem pedig a rabbiképzéshez. Ezért Heisler András úgy látja, hogy jó döntést hozott a Mazsihisz vezetősége és az OR-ZSE, hogy az alapszabályán változtatott, és lehetővé tette, hogy ne csak rabbi lehessen az egyetem rektora. Ennek nagy támogatója volt az a három rabbi is, aki a Mazsihisz vezetésében is részt vesz, köztük Frölich Róbert főrabbi.
Heisler biztosra veszi, hogy egy tudós rektorral a tudományos vonal erősebb lesz az egyetemen, mint korábban volt. Ezzel együtt a Mazsihisznél szeretnék, hogy a rabbiképző része minőségében és létszámában is megerősödne az intézménynek, mert ha sokan, kedvvel választanák a rabbi pályát, az választékot is tudna nyújtani és minőséget is tudna biztosítani. Erre pedig nagy szükség volna.
Felmerült a Mazsihiszben jelenleg lezajló folyamatok, illetve a Szovjetunióban a ’80-as évek közepén bevezetett reformintézkedések, a peresztrojka és a glasznoszty közötti párhuzam. Hiszen mindkét esetben a tradíciók megőrzésének céljából létrejött megtisztulásról, újjáéledésről beszélhetünk. Heisler András szerint az érdemi változás szempontjából lehet párhuzamot vonni a kettő között. Egy megtisztulási, megújulási folyamatnak lehetnek áldozatai, és még akár a Mazsihisz elnöke is áldozatául eshet ennek – mondja Heisler, aki továbbra is azon lesz, hogy minden erejével a magyarországi zsidó közösséget szolgálja.
A rendezvényen tartott faültetésről Heisler András azt mondta el, hogy a Mazshisz szeretett volna valami emblematikusat Izrael 70 éves születésnapjára. Így jött az ötlet, hogy ültessenek el 70 fát, hiszen 70 éves Izrael. Azt már Heisler javasolta, hogy 35 fát Izraelben, 35-öt pedig Budapesten ültessenek el egyfajta szimbólumként, amelynek az az üzenete, hogy a diaszpóra és Izrael együtt tud erős lenni, egymásra vannak utalva és egymásra támaszkodnak. A faültetést egyébként Tarlós István főpolgármester, illetve a Főkert is támogatta.
