Kérdezd a rabbit címmel új sorozatot indított a zsido.com, amelyben Köves Slomó rabbit élő adásban kérdezhetik a nézők a Facebbook-on, illetve a rabbinak Katz Dávid, a 24.hu munkatársa a beszélgetőpartnere a bejelentkezéskor.
A sorozat első és második része leginkább a zsidó vallást, szokásokat és hagyományokat érintő általános kérdések körül forogtak.
Köves Slomó először is a kérdésfeltevés fontosságáról beszélt, szerinte ennek a sorozatnak sem az a lényege, hogy ő milyen nagyszerű válaszokat ad, hanem az, hogy felteszünk kérdéseket, közösen gondolkodunk.
Messiásvárás, kiválasztottság
Köves a messiásvárásról elmondta, hogy a zsidóságon belül általa is képviselt chabad irányzat szerint akkor jön el a messiás, ha minden zsidó egymás után kétszer megtartja a sábbátot. Megemlítette, hogy egyszer már egy Facebook csoport is szerveződött külföldön, amelynek az volt a célja, hogy legalább egyszer ünnepelje meg minden zsidó a szombatot. Az eseményre akkor egymillióan regisztráltak.
Az egyik néző azt a kérdést tette fel Kövesnek, hogy a zsidóság miért nem fogadja el Jézust messiásnak. Köves erre azt válaszolta, hogy a híres Maimonidesz 12-dik századi rabbi és filozófus szerint a messiás a végső idealisztikus állapot elhozója, amikor a rossz meg fog szűnni a világban, és ez Jézus eljövetelével nem történt meg. Ezen kívül megemlítette azt a különbséget, hogy a keresztények szerint a messiás hozza el a megváltást, a zsidók szerint viszont az embernek kell elhoznia a megváltást, a messiás csak „fellibbenti a függönyt”, vagyis a lehetőséget teremti meg.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent az, hogy a zsidóság kiválasztott nép, Köves azt válaszolta, hogy ez egyfajta példamutatást takar. A messiás eljövetelekor mindenki üdvözülhet, de a zsidókra azért vonatkoznak sokkal szigorúbb szabályok, mert nekik kell jó példával elől járni az emberiség többi tagja előtt, és felhívni a figyelmet az egyistenhitre.
A fontos hitelméleti kérdéseken túl azonban lazább kérdések és válaszok is elhangzottak a beszélgetésben. Az egyik hozzászóló például megemlítette, hogy Köves és Katz nyilván rokonok, és együtt járnak borbélyhoz. Ezzel kapcsolatban Köves megjegyezte, hogy még sosem vágta a szakállát, és ugyan a feltételezés megtisztelő, de Katzcal nem állnak rokoni viszonyban.
Kóser-e a dohányzás és a marihuána
A sorozat második része a kóserséggel foglalkozott. Kiderült, hogy Köves kedvenc kóser étele a sült liba és a kacsacomb. Ezután a rabbi Katz véleményére is kíváncsi volt, aki bevallotta, számára nem attól jó az étel, hogy kóser-e vagy sem, illetve azt is elmondta, szokott sertést is enni. De ha meg kell válaszolni ezt a kérdést mindenképp, mondta, akkor maradna az örök sláger sóletnél.
A kóserséggel kapcsolatban Köves megjegyezte, azért nem szabad véres húst enniük a zsidóknak, mert a hit szerint a vérben van a lélek. Ezért szokták vágás után az állatokat sóval kivéreztetni.
Az egyik néző megkérdezte, a dohányzás kóser-e. Köves erre azt válaszolta, a rabbik szerint nem tilos a dohányzás, ám nem ajánlott, mivel a Tóra tiltja a saját egészségünk károsítását. Ugyanakkor a rabbik többsége azt mondja, hogy a dohányzás nem rombolja közvetlenül az egészséget.
Felmerült, hogy mi a helyzet a marihuánával. Köves szerint itt a legfontosabb, hogy az ország törvényeit a zsidó hit szerint be kell tartani. Tehát emiatt Magyarországon semmiképp nem engedélyezhető a marihuána fogyasztás, de még Hollandiában sem számít kósernek a marihuána, ugyanis – például az alkohollal szemben – kivonja az embert az építő világból, és ez szintén nem engedélyezett a zsidók számára.
Van-e lélekvándorlás?
A beszélgetésben még szó esett a haldoklásról és a gyászról. Köves felsorolta az ide vonatkozó zsidó szokásokat, illetve megjegyezte a haldoklókkal kapcsolatban, hogy a Talmud szerint minél tovább kell tartani azt a hitet az emberben, hogy életben fog maradni. Beszélt még arról is, hogy a zsidó vallás szerint a lélek tovább él, és van lélekvándorlás a kabbala szerint, bár a személyiség maga megismételhetetlen.
Hétköznapibb ügyekről is beszélt a rabbi és az őt faggató újságíró. Katz megkérdezte Kövest, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz-KDNP jelöltje, Hollik István nem nyert abban a körzetben, ahol Köves is támogatta őt, és amelyből elég nagy botrány lett. Köves kedélyesen megjegyezte, hogy a zsidók 3300 éve vannak kitéve mindenféle nehézségnek, így ebben az esetben is csak azt mondhatja, nem szabad csüggedni. Egyébként pedig azzal a nézettel értett egyet a választási eredményekkel kapcsolatban, hogy nincs oka ma a zsidóknak attól félni, hogy identitásukat bármilyen formában is veszélyeztetné a Fidesz hatalma.
Köves azt is elmondta, hogy ő csak a saját közösségét érintő ügyekben politizál, és a zsinagógában soha beszél ilyen kérdésekről a híveknek.
Háború, holokauszt, Izrael
A sorozat eddig legkompaktabb része a harmadik alkalom volt, amelynek témája a harmadik világháború kitörésének elvi esélye volt. A kérdésről végül nem sok szó esett, viszont annál inkább általában a háborúról .
Köves elmondta, hogy a zsidó vallás szerint, ha egyértelmű, hogy valaki az életünkre akar törni, akkor megelőző csapást mérhetünk rá. Tehát a jámborság nem jelenti azt, hogy nem védhetjük meg magunkat.
Katz ekkor feltette a kérdést, vajon miért engedték akkor a zsidók, hogy megsemmisítsék őket a második világháborúban. Köves szerint ez nem vallási kérdés volt, viszont elmondta, ő is régóta gondolkodik azon, Isten hogyan engedhette, hogy mindez megtörténjen. Végül Ellie Wiesel gondolataival válaszolt, aki szerint nem az a kérdés, hol volt Isten a holokauszt idején, hanem az, hol volt az ember. Auschwitzban az ember olyan mélyre süllyedt, hogy megölte Istent. Tehát szerinte az ember felelőssége, hogy Isten létezzen.
Arab-izraeli konfliktus
Katz ezután az izraeli-arab konfliktusról kérdezte Kövest, aki elmondta, a két nép ellenségessége a cionista mozgalmakkal függ össze, ugyanis az ottani arabok nem nézték jó szemmel azt, hogy a zsidók elkezdték felvásárolni a földeket a mostani Izrael területén. Hangsúlyozta, hogy a zsidó nem vették el erőszakkal a területeket, mindent megvásároltak.
Köves beszélt arról is, hogy vannak olyan szélsőséges csoportok, amelyek szerint csak a messiás által jöhet létre a zsidó állam, ezért nem ismerik el Izrael létét még annak ellenére sem, hogy az országban élnek. De ezzel az állásponttal az ortodox zsidóság 99%-a nem ért egyet. Más kérdés szerinte, hogy a nem szekuláris állam mennyire legitim a vallásos zsidók szempontjából.
Köves egyértelműen Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának. Reméli, hogy nem lesz még egy világháború, ha viszont lesz, akkor abban nem lesz része Izraelnek. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a zsidóknak eddig mindig volt szerepe a világháborúkban, és jelenleg is a Közel-Kelet az egyik legkonfliktusosabb zóna a világon.
Ezután Katz rátért arra, hogy vajon Köves szerint létezik-e palesztin nép, illetve Palesztina. Köves úgy vélte, hogy 1920-ban egyértelműen kimondták, hogy a Jordán folyó nyugati felén zsidó államot, a keleti felén palesztin államot kell létrehozni, tehát Palesztina maga Jordánia. A rabbi ettől függetlenül úgy gondolja, hogy a mai Izrael és a megszállt területeken lévő arab lakosságtól nem lehet elvenni azt a jogot és érzést, hogy a szüleik, felmenőik ezen a vidékeken éltek, de a törvény szerint a kétállami megoldás az lenne, ha Jordánia legyen kijelölve az arabok számára.
Az egyik néző ezután megkérdezte, lát-e Köves hasonlóságot Netanjahu, Orbán és Trump politikája között. Köves szerint az mindenképp egyezés, hogy mindhárman a nemzetállam határainak kijelölésében gondolkodnak.
A chábád mozgalom célja és kapcsolata a jobboldali kormányokkal
Katz ekkor rákérdezett arra a cikkre, amely nemrég a 444.hu-n jelent meg a chábád mozgalomról (a cikket a Kibic is szemlézte), és több ponton erősen kritizálta a szervezetet. Többek között azt állította, hogy chábád mindig a jobboldali, konzervatív kormányokhoz húz. Köves szerint a csipkelődő megjegyzésektől eltekintve a cikk sok mindent jól fogott meg. Úgy vélte, hogy sok esetben a chábád valóban könnyebben működik együtt a jobboldali kormányokkal, mivel ez az irányzat nem tekinti a vallást megtűrt rossznak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a chábád elsődleges célja a zsidó élet és a vallási élet, identitás megtartása, ez számukra az egyetlen érték, és ennek érdekében építenek szövetségeket vagy ha szükséges akár protestálnak is.
Menekültkérdés kontra zsidóság
Katz felvetette, hogy vajon támogathatnak-e a zsidók egy olyan politikai hatalmat, amely engedélyezi a zsidók vallásgyakorlását és kultúrájának ápolását, de más csoportot üldöz és megkülönböztet. Köves erre azt válaszolta, hogy meg kell vizsgálni, hogy a protestálás mikor vezet eredményre. Kérdés, hogy érdemes-e a zsidóknak olyan ügyekbe beleállni, amelyek nem az identitásuk lényegét érintik, és a protestálás épp az ellentét váltjhata ki annak, ami a cél. Szerinte fontos rögzíteni, mi a cél: a sértett önérzet kielégítése vagy az, hogy hosszútávon eredményt érjünk el.
Két példát hozott erre. Egyészt Iránt, ahol van egy kis zsidó közösség, de ők sem érzik feladatuknak, hogy felszólaljanak a másokat érintő jogfosztásokban. Másrészt magát Izraelt, amelynek sok olyan partnere van, akik borzasztó dolgokat művelnek, adott esetben még Izraellel szemben is – lásd Oroszország vagy Kína, amikor szövetkeznek Iránnal – a zsidó állam mégsem szakítja meg velük a kapcsolatot és nem kezd sértődött protestálásba.
