Kiállítással emlékeznek Izrael 70. születésnapjára Bonyhádon

Az 1948-ban alakult független Izrael annak köszönheti fennállását, hogy mindvégig megvédte országa területét és népét – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár kedden Bonyhádon. A kiállítás több mint ötven, 1948-ban készült fotón mutatja be az akkori izraeli mindennapokat.

Potápi Árpád János a zsidó állam megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett, Szemtanúk című városi kiállítás megnyitóján Izraelt ajánlotta azok figyelmébe, akik úgy vélik, hogy Magyarország rossz úton jár, amikor ragaszkodik történelméhez és kultúrájához. Az ott élő nemzet az eltelt két-háromezer évben megvédte kultúráját, és ezt megteszi a mai napig – fogalmazott.


Izrael 70. születésnapjára rendezett kiállítás Bonyhádon (Fotó: Makovics Kornél/TEOL)

A város egykori neológ zsinagógájában tartott eseményen az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a zsidó közösségek történelmük során hatással voltak a közép-európai emberekre, így a magyarokra és Bonyhádra is. A völgységi városban 250 éven át élt virágzó zsidó közösség 1944-ig. Ekkor annyi embert gyilkoltak meg egy nap alatt, ahány iskolás gyermek ma van Bonyhádon – mondta.


Felidézte azt is, hogy Magyarország 1939 és 1957 között olyan történelmet élt át, ami után elgondolkodtató, hogy csodának köszönhető-e az, hogy megmaradt. A világháború egymillió elesett katonája, egymillió hadifoglya mellett kiirtottak 600 ezer zsidó származású magyar embert, további félmilliót kitelepítettek, egymillió embert zártak börtönbe, 1956-ban pedig 220 ezren hagyták el az országot – mondta.


„Az itt maradtak mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez az ország a következő évszázadokban is meg tudja őrizni önmagát, és minden nemzetiségének, vallásának hazája legyen” – hangsúlyozta az államtitkár.


Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt, hogy Magyarország és Izrael között – a két ország miniszterelnökének köszönhetően is –, minden eddiginél szorosabb kapcsolat van, amely egyre erősebb lesz. Megjegyezte: Magyarország és Izrael között a gyökerek miatt sok híd van, amelyek egyike a magyar zsidó közösség.


Kiemelte: sok Magyarországon született zsidó művész járult hozzá az izraeli művészet teljesítményéhez. Köztük méltatta Kluger Zoltán fotográfust, akinek képeit a kiállításon is bemutatják.


A korábban Kaposváron és Dombóváron is megrendezett tárlat Bonyhádon Dan Reisinger grafikusművész alkotásai mellett több mint ötven, 1948-ban készült fotón mutatja be az akkori izraeli mindennapokat.

A kiállításról több fotó a teol.hu oldalán látható.

Kapcsolódó cikkek

Elfeledett vagy még sosem hallott zeneművekkel zár a holokauszt-tárlat a Magyar Nemzeti Galériában

2024.10.11.19 óra ago
Az Így történt. A holokauszt emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás záróeseményén Farkas Zsófia kurátor tart tárlatvezetést, közreműködik Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész.

Egy holokauszt-kiállítás pszichológiai vonatkozásai

2024.10.03.1 hét ago
A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

Rendkívüli Sorstalanság-előadás a Magyar Nemzeti Galériában

2024.09.26.2 hét ago
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a Magyar Nemzeti Galéria közös holokauszt-kiállításához kapcsolódva adják elő a Katona József Színház művészei Kertész Imre regényének színpadi változatát.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »