Folyamatosan próbáljuk finomítani a pályázati rendszert

Amióta 2011-12-ben Szabó György átvette a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány vezetését, már nem csak egyházi szervezetek, hanem minden olyan alapítvány pályázhat támogatásra, amely zsidó ügyekkel foglalkozik. Az elbírálás során tekintettel vannak az összeférhetetlenségre, a pályázatok végeredménye mégis azt az érzést keltheti bizonyos pontokon egy kívülállóban, hogy a kuratóriumi tagok sokszor kedveznek egymás szervezetei javára. Interjú

Milyen vagyonból írja ki a pályázatait az alapítvány?

Eredetileg csak a MAZSÖK ingatlanvagyonának hasznosításából és a készpénzvagyonának kamataiból származó 45-46 millió forintból gazdálkodhattunk. A MAZSÖK bevételei lecsökkentek, ezért három éve úgy döntöttünk, hogy az alapítvány a saját vagyonából kiegészíti a megmaradt bevételeket évi 100 millió forintra. Ezt osztjuk szét a szervezetek finanszírozására, projektpályázatokra és a szociálisan rászorult gyerekek támogatására. A pályázatok esetében az elsődleges törekvés, hogy ne támogassunk olyan pályázatokat, amelyek nem érnek célba.

Ez mit jelent pontosan?

Olyan projekteket, szervezeteket nem akarunk támogatni, amelyeknek a tevékenysége valójában nem ér el a világi vagy a vallási közösséghez. Ezért nem támogatjuk a tanulmányok, könyvek kiadását, illetve a kegytárgyak vásárlását sem. Az utóbbi évek kiemelt célja volt az oktatás támogatása.

Szabó György

Honnan teremtik elő a 100 millióra megnövekedett pályázati forrást?

A MAZSÖK saját vagyonából, amely nagyságrendileg 3 milliárd forint ingatlanvagyon és hozzávetőleg 1 milliárd forint készpénz vagyon bankokban és az Államkincstárban elhelyezve.

Érdemes megjegyezni, hogy a mindenkori magyar kormányok egyelőre nem gondoskodtak a MAZSÖK vagyonának feltöltéséről, amelyre egyébként kötelezettséget vállaltak.

Úgy tudom, a MAZSÖK induló vagyona abból származik, hogy az állam meghatározott egy összeget, amely az örökösök nélkül maradt, a háború során elpusztult zsidók tulajdonának tekinthető. Ezek szerint ez nem így van?

De igen, ám ennek pontos mértéke sosem került megállapításra. Körülbelül egy éve élénk tárgyalásokat folytatunk a kormánnyal. Ha ez eredményre vezet, akkor a MAZSÖK vagyon megnövekedne néhány milliárd forinttal. Ebben az esetben felújítanánk a meglévő ingatlanvagyont, illetve megnövelnénk a pályázati keretet.

Mikor lehet eredménye ezeknek a tárgyalásoknak?

A választások miatt nem tudjuk pontosan, de reményeink szerint a jövő évi pályázatot a megnövelt keretből tudjuk meghirdetni, ami 200 millió forintnyi összeg lenne.

Egyébként már idén is jelentős változások voltak a pályázatkiírásban. 100 millió forintot különítettünk el a holokauszt túlélők második generációjának problémáira, 50 millió forintot a zsidó gyerekek integrálására a zsidó oktatási intézményekbe, és volt 20 millió forint a holokauszt túlélőket támogató szervezetek költségvetésének feljavítására. Ezek a feladatok ugyanis megegyeznek a MAZSÖK alapvető céljaival.

Mennyivel nagyobb összegre pályáznak a szervezetek a meglévő 100 millió forintos kerethez képest?

Az eddigi legmagasabb pályázati igény 440 millió volt, de általában 2,5-szer több támogatásra van igény, mint amekkora a szétosztható pénzkeret. Évente 38-40 szervezetet támogatunk, és körülbelül 100 pályázatot fogadunk el.

Hogyan történik az elbírálás?

A pályázati bizottság vizsgálja át tartalmilag a pályázatokat, és kiválasztja a támogatandó anyagokat. A bizottság minden tagja átnézi az összes beérkező papírt. Ezután a pénzügyi bizottsághoz, majd a kuratóriumhoz kerülnek a kiszelektált pályázatok. Az előbbinek csak formális szerepe van a döntésben, a kuratóriumban viszont sok időt vesz igénybe a szavazás az összeférhetetlenség miatt.

Hogy néz ki a szavazás összeférhetetlenség esetén?

Idén például 200 pályázat közül nagyjából 35-40 esetében fordult elő ilyesmi. Ezeket az anyagokat mind egyenként teszem fel szavazásra. Az érintett szervezet képviselője nem szavazhat az adott pályázat elbírálásakor.

Úgy tudom, a pályázati bizottságban is kuratóriumi tagok ülnek. Itt hogyan kerülik el az összeférhetetlenséget?

A kuratóriumban 17-en szavaznak, a pályázati bizottságban 7 fő van. A pályázati bizottság munkája is teljesen demokratikus, itt is parázs viták szoktak kialakulni, nagyon nehéz igazságos döntést hozni. Valakinek mindig fájni fog a végeredmény. Ezzel nekünk együtt kell élni, akkor is, ha törekszünk a legjobbat kihozni a helyzetből.

Az SZMSZ-ünkben benne van, hogy elsődleges cél a holokauszt túlélők segítése, illetve próbáljuk kompenzálni azt, hogy a reform közösségek kapjanak több forrást, mivel ők nagyon kis költségvetésből gazdálkodnak, és szükségük van a fennmaradásukhoz a kiemelt segítségre.

Hogy történik a pályázatok felkövetése, elszámoltatása?

Nagyon szigorúan ellenőrizzük a pénzek elköltését, az államháztartási törvény szellemében. Megnézzük, hogy valóban a pályázati célra fordították-e a szervezetek a pénzt, mindenről számlákat, igazolásokat kérünk be.

A hatékonyságot tudják-e mérni?

A projekteknél egyszerűbb ez a kérdés, rendezvényeket, klubtevékenységeket tudunk ellenőrizni.

Ezekről is kérnek adatokat az elszámoláskor?

Nem, csak akkor tudunk róla, ha benne van a beszámolóban. A MAZSÖK-nél összesen 3 fő dolgozik, akik a temetőfelújításokkal, a holokauszttúlélőkkel, és sok egyéb üggyel is foglalkoznak. Nincs arra lehetőség, hogy a 100-150 pályázatot egyenként végig ellenőrizzük ilyen szempontból.

Átnéztem a kiosztott összegeket, és úgy látom, annak ellenére, hogy tekintettel vannak az összeférhetetlenségre, bizonyos szervezetek, amelyeknek a képviselői bent ülnek a kuratóriumban, magasabb összegeket kapnak különböző jogcímeken. Ilyen például az EMIH vagy az ortodox közösség, a MAOIH, vagy akár a Mazsike.

A zsidó közélet nagyon színes, mind a vallási irányzatok, mind a civilek tekintetében. Szerintem a vallási szervezetek nincsenek túlreprezentálva a nagyságukhoz képest, a kis szervezetek nyilván nem tudnak ugyanakkora tevékenységet folytatni.

Kiugróan magas a kis szervezetek közül a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) és a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének (MUSZOE) támogatása is.

A NÜB és a MUSZOE a két legnagyobb holokauszttúlélőkkel foglalkozó szervezet.

Ez hol látható? A honlapjukon ugyanis nincs semmilyen információ.

Minden olyan holokauszttúlélő, aki valamilyen kárpótlásban részesül, megfordul ennél a két szervezetnél. Ők itt dolgoznak az épületben, és látom, mennyi emberrel kell foglalkozniuk. Ez a két szervezet adja ki az életbenléti igazolásokat, a munkaszolgálatban, gettóban töltött időről szóló papírokat, amelyek a kárpótlások igényléséhez kellenek. Tehát minden hivatalos dokumentum, igazolás kiadására ezek a szervezetek hivatottak. Ez nem látványos munka egy honlapon, de a tevékenységük nagy hasznára van a közösségnek.

A JMPoint is egy olyan szervezet, amelynek semmilyen aktuális tevékenység nem látható az oldalán, mégis elég magas támogatást kapnak mind működésre, mind a projektjeikre.

A JMPoint is sok éve foglalkozik oktatási és levéltári programokkal, digitalizálásokkal. De az elnökük tud beszámolni a szervezet pontos tevékenységéről.

A Kárpátmedencei Tehetségkutató Alapítvány, amely nem zsidó szervezet, és rengeteg állami forrásból kap még pénzt, illetve maga is egy pályáztató szerv szintén kapott támogatást működésre és egy projektre is. Ennek mi az oka?

Vannak nem zsidó szervezetek, amelyek kapnak tőlünk néha támogatást, illetve a zsidó szervezetek is szoktak állami támogatást kapni. Ez nem kizáró ok.

Rajtuk kívül a Magyarországi Cionista Szövetség is kiugróan magas támogatást kapott működésre, holott az ő oldalukon sem láttam semmilyen aktuális programot, hírt, tevékenységet.

A Cionista Szövetség, amely ma már inkább ernyőszervezetként működik, sokáig maximális támogatást kapott. Mára ez az összeg csökkent. Itt valóban az a kérdés – nem csak az ő esetükben – hogy az adott szervezetnek megegyezik-e a mostani tevékenysége a 10 évvel ezelőttivel.

És ez nem vonatkozik a holokauszttúlélőkkel foglalkozó szervezetekre?

Ebben a kérdésben elég merev álláspontot képviselek. Amíg egyetlen holokauszttúlélő is életben van, és amíg én vagyok a MAZSÖK elnöke, addig ők és az őket képviselő szervezetek minden támogatást meg fognak kapni. A munkájuk nagyon komoly és vitán felüli.

Van esetleg arról adat, hogy hányan élnek még a holokauszttúlélők közül?

Folyamatos a csökkenés, de még mindig 6000 fő felett vagyunk.

 

 

Kapcsolódó cikkek

Amikor még Weiss Manfréd öntözőhajója locsolta az alföldi tájat

2024.08.18.2 hónap ago
Weiss Manfréd és családja leginkább gyáraikról ismertek, pedig a zsidó nagyiparos bárónak komoly mezőgazdasági fejlesztései is voltak, amelyeket ma egyre többen emlegetnek az aszály sújtotta Dél-Alföldön.

Pikler Emmi, a csecsemők egészséges fejlődésének zsidó őrangyala

2024.08.15.2 hónap ago
Mi is az a Pikler-szemlélet és tulajdonképpen ki is volt a szemlélet névadója, Pikler Emmi, akinek a nevét ma intézet, társaság, díj és bölcsőde is őrzi? Hogy ezekre a kérésekre választ kapjunk, végigolvastuk a Magyarországi Pikler-Lóczy Társaság 2020-ban megjelent Interjúk Pikler Emmivel című könyvét.

Richter Gedeon és Goldberger Leó, Budapest nagy zsidó mecénásai és üzletemberei

2024.08.05.2 hónap ago
Zsidó üzletemberek, akik nemcsak saját üzleti sikereikre koncentráltak, hanem mindig szem előtt tartották a közösség és a társadalom jólétét is. Mindketten a holokauszt áldozatai lettek.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »