Rejtegetnie kellett zsidóságát az Anne Frank múzeum egyik munkatársának
6 hónapot várt az engedélyre az Anna Frank Ház egyik alkalmazottja, hogy kipát viselhessen munkaidőben.
„Valójában csak udvariasságból kértem rá annak idején engedélyt”, mondta a 25 éves Barry Vingerling egy interjúban. „Mindenesetre furcsállom,
hogy épp itt az Anne Frank Házban kellett ilyen sokáig rejtegetnek az identitásom, ahol Anne Franknak is bujkálnia kellett.”
Vingerlingnek 6 hónapon keresztül baseball sapkát kellett viselnie kipája felett, mert a főnökeinek ennyi időbe telt, amíg beleegyeztek
a kérésébe.
Az eset egyesek szerint jó példa arra, hogyan befolyásolják a zsidók helyzetét Nyugat-Európában a muszlimok, a bevándorlók érkezése és
általában a vallási tolerancia körül kialakult viták.
Hollandiában 2015 óta tilos az arcot eltakaró ruházatot viselni iskolákban, kórházakban, kormányzati épületekben és tömegközlekedési
eszközökön. Belgiumnak és Franciaországban még szigorúbb törvények vannak.
2016-ban Franciaországban betiltották a burkini viseletét, amely a teljes testet eltakaró fürdőruha. A tiltások megosztották a
francia társadalmat és a zsidó közösséget is.
Voltak, akik politikai állásfoglalást láttak ebben, mások a vallási szabadság megnyirbálása miatt háborodtak fel, mivel szerintük ez
akár a zsidók és a keresztények vallásgyakorlását is érintheti.
Az amszterdami Anne Frank Múzeum esetében is kétféle nézet csapott össze.
Az Anne Frank Alapítvány szerint a Frank család háza nyitott hely volt a világ különböző pontjairól érkező emberek előtt,
és a vallási tolerancia nagyon fontos volt a számukra. A múzeum vezetői viszont azzal érveltek, hogy a vallási jelképek használatára
eddig még nem volt kialakult szabály házon belül, ezért tartott ilyen sokáig, míg döntést hoztak.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
