Zsidó női főszerkesztője lett a National Geographic magazinnak, aki az áprilisi számban írt beköszöntőjében bemutatja, hogy a lap a múltban komolyan hozzájárult azokhoz a sztereotípiákhoz, amelyek erősítették a rasszizmust olvasóik körében.
„Én vagyok a tizedik főszerkesztő a lap 1888-as elindulása óta. Az első zsidó és az első nő ebben a pozícióban – két olyan csoport tagja, amelyet szintén diszkrimináltak ebben az újságban. Nem könnyű számomra közzé tenni a lap múltját érintő szomorú történeteket. De amikor úgy döntöttünk, hogy a rassz kérdésének szenteljük az áprilisi számot, úgy éreztük, először a saját történetünket kell megvizsgálni ebben a kérdésben” – írja Susan Goldberg a cikkben.
A főszerkesztő ezután arról beszél, hogy a faj nem biológiai, hanem társadalmi konstrukció, amelynek borzalmas következményei lehetnek, hiszen a múltban rengeteg pusztítást okozott az a gondolat, hogy az egyik rassz magasabb rendű, mint a másik. Szerinte a faji megkülönböztetések továbbra is formálják a politikát, a szomszédainkhoz való viszonyt és az önmagunkkal kapcsolatos érzéseket.
„Nagyon fontos, hogyan mutatjuk be a különböző rasszokat, mivel nagyon sok olvasó szerint a National Geographic az első forrás, ahonnan képet kapnak a világról. A tudósaink, felfedezőink, fotósaink és újságíróink sosem látott helyekre kalauzolta el az olvasókat. Erre a hagyományra büszkék vagyunk. Ez azt is jelenti, hogy kötelességünk van azzal kapcsolatban, hogy pontos és autentikus képet adjunk a világról.”
A National Geographic éppen ezért megbízta John Edwin Masont, hogy segítsen ebben az önvizsgálatban. A Virginia Egyetem professzora azt találta, hogy az 1970-as évekig a lap csak olyan USA-ban élő színes bőrűeket mutatott be, akik munkások voltak vagy házi munkát végeztek. A világ más tájain viszont a bennszülötteket egzotikusként ábrázolta, főként meztelen, boldog vadászként, nemes vadakként.
A Nat Geo a Life magazinnal ellentétben nagyon keveset tett azért, hogy az olvasóit a sztereotípiáktól elmozdítsa.
„Az archívum néhány darabjától szóhoz sem jutottunk”, mondta Susan Goldberg. Egy ausztrál bennszülöttekről készült 1916-os fotó alatt a következő felirat olvasható: ezeknek a vadaknak alacsonyabb az intelligenciájuk, mint a többi embernek.
Mason szerint a fotók rendszeresen a mi és ők dichotómiára épültek, szembe állítva a civilizáltakat a vadakkal, és persze sok képet szenteltek a gyönyörű egzotikus nőkre.
„Két éven belül az amerikai történelem során először fog előfordulni, hogy az országban élő gyerekeknek kevesebb, mint a fele lesz fehér. Ezért különösen fontos tisztázni, hogyan viszonyuljunk a rasszok kérdéséhez. Vizsgáljuk meg, miért szegregálunk továbbra is rasszok mentén, és hogyan tudunk befogadó közösségeket építeni. Szembesítsük saját magunkat a rasszizmus politikai stratégiájával és bizonyítsuk be, hogy mi nem alkalmazzuk mindezt”, írta végül a főszerkesztő a beköszöntőjében.
A teljes cikk itt olvasható.
