Emléktáblát avattak az 1848-49-es szabadságharcban szolgáló zsidó katonaorvosok tiszteletére

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban hősi halált halt zsidó hazafiakra emlékezve avatták fel a zsidó katonaorvosok emléktábláját a Honvédkórházban. A honvédségben szolgáló orvosok nagy részükben zsidók voltak.

A magyar zsidóság számarányát hússzorosan meghaladó módon, jelentős anyagi és véráldozatokat hozva vette ki a részét az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiből – mondta Kun Szabó István vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának parancsnoka a megemlékezésen.

http://www.youtube.com/watch?v=ysGia0SsbC0

Mindezt annak ellenére, hogy akkor még a zsidók nem voltak egyenjogú állampolgárok. A vezérőrnagy elmondása szerint a mintegy 180 ezer fős honvédségből nagyjából 20 ezer volt zsidó származású. A honvédségben szolgáló orvosok viszont nagy részben zsidók voltak, akik a maguk 56 főjével fontos feladatot láttak el a harcokban megsérült katonák ellátásával.

Totha Péter Joel vezető tábori rabbi pedig arról beszélt, hogy a szabadságharcban nemcsak az orvosok között, de a tisztikarban is sok zsidó szolgált. A rabbik pedig, akik ekkor már magyarul prédikáltak a zsinagógákban, a szabadságharc és Kossuth mellett agitáltak.

A szabadságharc zsidó hőseiről itt lehet bővebben olvasni:

Négy zsidó hős 1848-ból



(Mazsihisz, Honvédkórház)

Kapcsolódó cikkek


Emlékművet állítanak Szeged két tudós rabbijának

2024.06.28.3 hónap ago
Lőw Lipót és fia, Lőw Immánuel emlékművét a tervek szerint ősszel avatják fel a Holokauszt 80 programsorozat keretében.

Ha a zsidónegyed utcái beszélni tudnának

2024.06.05.3 hónap ago
A századforduló pezsgő zsidónegyedébe repítene vissza egy új, a kiterjesztett valóság technológiát alkalmazó kezdeményezés. A projekt megvalósítása azonban veszélybe került, ezért az alkotók a közösség segítségét kérik.

Nyolcvan éve került a zsidók mellkasára a sárga csillag – A keresztények még a fejüket is elfordították

2024.04.06.5 hónap ago
Bár Kállay Miklós miniszterelnök hintapolitikájának köszönhetően a hazai zsidóság sokáig nem volt közvetlen életveszélyben, 1944. április 5-én, alig három héttel a német megszállás után mégis ki kellett tűzniük a sárga csillagot, ami mindenhol a deportálások kezdetét jelentette.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »