Orvosi marihuána segíti feldolgozni háborús élményeit a díjnyertes izraeli rendezőnek

Samuel Maoz a díjnyertes Foxtrott rendezője a Magyar Narancsnak beszélt arról, hogyan sikerült feldolgoznia háborús élményeit, milyen események ihlették filmjét, és hogyan próbálnak hatást gyakorolni az izraeli politikusok a filmek megítélésére.

Samuel Maoz Foxtrott című filmjét nemrég mutatták be a hazai mozikban. Ebből az alaklomból készített interjút a Magyar Narancs az izraeli rendezővel. A Foxtrott több filmes díjat is kapott már, köztük a legrangosabb a Velencei Filmfesztivál zsűrijének nagydíja volt, sokáig úgy tűnt, hogy jó esélyekkel indul a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjért, de végül nem került be a legjobb öt film közé.

Samuel Maoz

A Narancs interjújából kiderül, hogy Maoz húszévesen, egy tank lövészeként vett részt az 1982-es libanoni háborúban, amelyből komoly traumákkal került ki. Arra ugyanis senki sem készítette fel, hogy hirtelen embereket kellett ölnie, első, Libanon című filmjében ezt a traumát próbálta feldolgozni. „Katonaként nem volt más választásom, tettem, amit tennem kellett, de ez is épp elég volt, hogy felelősnek érezzem magamat” – mondta a rendező.

Maoz arról is beszélt, hogy orvosi marihuánát használ, hogy ne legyenek rémálmai. Sokáig poszttraumás stressztől szenvedett, ezért is csak 46 éves korában készítette el első filmjét. Miután bemutatták a Libanont, kiderült, hogy nincs egyedül ezzel a problémával, és az izraeli társadalom tele van a hozzá hasonló esetekkel.

Az sem segített a háborús traumák feldolgozásában, hogy holokauszttúlélő szülei szemében az ő generációja elkényeztetett gyerekeknek számított, akik egy napsütötte országban cseperedtek fel, és semmi okuk nem lehet a panaszra. Ráadásul a háborút is ép bőrrel megúszta, így már tényleg egy rossz szava sem lehetett. Izraelben ugyanis „minden trauma a holokauszt tükrében mérettetett meg”.

http://www.youtube.com/watch?v=zlu1kakgl-E

Az izraeli rendező az interjúban elmondta, hogy a Foxtrott története is részben egy személyes élményen alapszik. Maoz egyik lánya egy nap busszal ment iskolába, és húsz percre rá, miután elindult, bemondta a rádió, hogy egy terrorista felrobbantotta magát azon a buszjáraton, és sokan meghaltak. A rendező a mobilszolgáltatás összeomlása miatt egy óráig nem tudta elérni a lányát, és ez volt élete legkeservesebb órája. Végül kiderült, hogy a lánya pont lekéste azt a buszt, de a fim történetének ez a szörnyű várakozás is meghatározó eleme lett.

A Foxtrottot sikerei ellenére az izraeli kulturális miniszter Izrael-ellenesnek nevezte. Erről Maoz azt mondta, hogy az ilyen minősítésekkel „a politikusok pontosan azt demonstrálják, amiről a film szól”. Szerinte ezzel csak rájátszanak a régi traumákra, „folytonosan ezeket a gombokat nyomogatják, közben meg olcsó szlogeneket pufogtatnak, amelyeknek semmi közük a valósághoz”. „Elég sokat elmond a helyzetről, hogy úgy mentek neki a filmemnek, hogy meg sem nézték” – vélekedett a rendező.

(Magyar Narancs)

Még több Kibic

A harc sokszor az utolsó leheletig ment

2026.01.16. 2 nap ago
Borgula András a BIDF podcastjában a Végeláthatatlan út című film kapcsán beszélt október 7-ről, a gázai háborúról és arról, milyen lehetett megjárni a poklot, majd visszatérni onnan az életbe.

Budapesten is bemutatkozik a megváltozott formátumú Új Kelet

2026.01.15. 4 nap ago
Az Új Kelet, izraeli magyar nyelvű független lap, időutazásra hív minden kedves olvasót a Rumbach zsinagógába.

Elek Judit két filmjét is vetíteni fogják az idei Berlinalén

2026.01.13. 5 nap ago
Az Istenmezején 1972-73-ban és a Találkozás című filmek felújított változatai a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Forum Special programjában lesznek láthatóak.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »