Héberül íródhatott a világ egyik legrejtélyesebb könyve

A Voynich-kéziratot már évtizedek óta hiába próbálják megfejteni. A legfrissebb kutatások alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy a 15. századi titkosított szöveget héber nyelven írhatták.

A Voynich-kézirat azóta foglalkoztatja a titkosírás szakértőket, amióta egy lengyel könyvkereskedő 1912-ben rábukkant a 15. században íródott könyvre. A 240 oldalból álló kézirat, amelyet jelenleg a Yale Egyetem könyvtárában őriznek, egy ismeretlen nyelven íródott. A szöveget balról jobbra írta a könyv szerzője, aki ráadásként a szöveget egy eddig ismeretlen titkosítással alaposan meg is kavarta. A könyv szövegét a világ legjobb kódfejtői próbálták már megfejteni, ezidáig azonban nem sok sikerrel. Most viszont az Alberta Egyetem mesterséges intelligencia laborjának kutatói úgy tűnik egész ígéretes eredményeket értek el.

Egy mesterséges intelligencia segítségével ugyanis sikerült megfejteniük, hogy milyen nyelven íródott a Voynich-kézirat. A kutatók eredetileg úgy gondolták, hogy a könyv arab nyelven íródott, de amikor lefuttattak rajta egy 380 nyelvet felismerő programot, azt az eredményt kapták, hogy a kéziratot héberül írták. A kissé meglepett kutatók arra is rájöttek, hogy a szöveget alkotó szavak tulajdonképpen alfagramok, amelyekben a betűket összekeverték, a magánhangzókat pedig elhagyták. Amikor a kutatók ezt a módszert használva megfejtették a kézirat első sorát, az ott kapott szavak 80 százalékát megtalálták a héber szótárban.

Az így megfejtett első sort megmutatták az egyik héber anyanyelvű munkatársuknak, aki szerint a szavak nem alkotnak összefüggő mondatot. Miután a kutatók kijavítottak néhány helyesírási hibát, a szöveget a Google fordítóján is megfuttatták, és ezután már valami olvasható, de elég értelmetlen mondatot kaptak: „(A nő) ajánlásokat tett a papnak, a ház emberének és az embereknek.” További 72 szóból álló részlet megfejtése után olyan szavakat találtak, mint földműves, fény, levegő és tűz. A kutatók szerint ettől a ponttól már egy komoly héber tudással rendelkező történésznek kellene fojtania ezen a vonalon a szöveg megfejtését.

Több Voynich-szakértő azonban eléggé szkeptikusan áll hozzá ezekhez a felfedezésekhez, az egyik bírálat például az volt, hogy a Google fordítóját használták ahelyett, hogy héber nyelvészeket vontak volna be a projektbe. A tudósok arra is emlékeztetnek, hogy nemrég egy amatőr kódfejtő azzal került be a hírekbe, hogy megfejtette a kézirat nyelvét, amely szerinte a latin nyelv rövidítéseire alapszik. Szakértők azonban hamar szétszedték az elméletét, aminek, mint kiderült nem volt sok nyelvtani alapja, és csak azért találta ki a kódfejtő, hogy bekerülhessen vele egy tévéműsorba.

Hogy miről szólhat a Voynich-kézirat – amely nevét egyébként a felfedező lengyel kereskedőről kapta –, azt csak a könyvben található rajzokból lehet kikövetkeztetni. A különböző növényeket és fürdőző nőket ábrázoló illusztrációk alapján a kutatók egy része úgy véli, hogy a kézirat a nők egészségével foglalkozó szöveget tartalmazhat.

Héber kéziratokkal kapcsolatos kutatásokról itt is lehet olvasni: