Vajon miért?

Ismét magasra csaptak az indulatok Horthy Miklós személye körül a Facebook-on, amikor kiderült, hogy a magyar kormányzó születésének 150-dik évfordulójára emlékeznek a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomban (azaz Pest legrégebbi templomában) január 27-dikén, a holokauszt emléknapján.

A Megemlékezésen felszólal Boross Péter, Lezsák Sándor és Szakály Sándor.

Január 27-dike azért lett a zsidók teljes megsemmisítését kitűző népirtás napja, mert 1945-ben ekkor szabadította fel a vörös hadsereg Auschwitzot, a legnagyobb zsidó megsemmisítő tábort.

Horthy-mítosz?

Horthy Miklós megítélése a 20-dik századi történelem folyamán nagyon ellentmondásos volt, különösen, ami az antiszemitizmushoz való viszonyát illeti.

Vannak, akik azt emelik ki, hogy Horthy volt az, aki leállította a deportálásokat, illetve megmentette a budapesti zsidóságot.  Vannak viszont, akik szerint ez is része a Horthy-mítosznak. Sebők János egy cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Horthy csupán azért állította le a deportálásokat, amelyeket addig minden gond nélkül eltűrt, mert érezte, Németország vesztésre áll, és neki kell majd a nácik csatlósaként elszámolnia a győztesek előtt. A vörös hadsereg már Magyarország határaihoz közeledett, az angolszász szövetségesek pedig egyértelműen elítélték a deportálásokat. Végül Bethlen István javasolt Horthy számára kiutat a szorongató helyzetből, és egyértelműen kérte a zsidók deportálásának felfüggesztését. Az új kormány zsidókérdéssel kapcsolatos teendőiről azt írta Horthynak szóló levelében: „feladata az lenne, hogy véget vessen annak az embertelen, ostoba és magyar jellemhez nem illő kegyetlen zsidóüldözésnek, amellyel a jelenlegi kormány a magyar nevet bemocskolta a világ szemében, és amely a legfertelmesebb korrupció, rablás és tolvajlásnak vált a kútforrásává(…).”

Személye máig indulatokat kavar

Horthy megítélése a közvéleménykutatások szerint is ellentmondásos. A Medián 2006-ban végzett felmérése szerint a megkérdezettek 18%-a inkább pozitívnak, 48%-a inkább negatívnak tartja tevékenységét. A baloldali és a liberális szavazók megítélése sokkal rosszabb Horthy irányában, mint a jobboldaliaké. A Medián 2007 végén végzett felmérése során a 7. legalkalmasabb államférfinak találtatott Horthy személye a magyar történelmi alakok közül.

Magyarország első köztéri Horthy-szobrát 2012. május 13-án avatták fel a Somogy megyei Kerekiben. A fából készült egész alakos szobrot az avatást követően pár nappal a zsidó származású Dániel Péter budapesti ügyvéd vörös festékkel leöntette, majd Facebook profilján hirdette. A szobrot azóta helyreállították, és kamerával folyamatosan őrzik.

Elie Wiesel Nobel-békedíjas erdélyi születésű zsidó származású Holokauszt-túlélő véleménye szerint „Horthy Magyarország kormányzójaként hatszázezer magyar zsidó deportálásáért volt felelős, akiket Auschwitzba szállítottak. Valami rettenetes tévedés van abban, ha valaki ezek után rehabilitálni akarja őt.” 

Horthy megítélésében azonban a zsidóság sem egységes, amelyet Blumgrund János példája is igazol, aki Horthy kenderesi újratemetése után a következő feliratú koszorút helyezte el a síron: ,,Megemlékezésül egy hálás magyar zsidó a sok közül.

Vajon miért?

Mindezt figyelembe véve, és megpróbálva objektívnek maradni ebben a roppant érzékeny ügyben, mégiscsak felmerül a következő kérdés: Horthy Miklós születésnapja június 18-ra esik. Vajon miért van szükség arra, hogy épp a zsidók megsemmisítésére emlékező gyásznapon tartsanak megemlékezést az oly vitatott megítélésű magyar kormányzóra?

A választ az olvasóra bízzuk.