Hummusz, az izraeli kultuszétel

A hummusznak Izraelben hatalmas kultusza van, a csicseriborsóból készült ételről még dokumentumfilmet is forgattak nemrég. Itt nálunk pedig most készülnek megtalálni az ország legfinomabb hummuszát.

Egy izraeli bölcsesség szerint a világon kétféle ember létezik: az egyik aki körkörös kézmozdulatokkal tunkolja ki a hummuszt, a másik pedig, aki az egyenes tunkoló mozdulatokra esküszik. Jó pár évvel ezelőtt az egyik hummuszt gyártó izraeli cég pont erre a népi megfigyelésre alapozva készített el egy olyan tévéreklámot, amelyben egy apa azért kergeti el otthonról saját fiát, mert az másképpen tunkolja a hummuszt, mint azt a családi hagyomány megkívánná. Az apa természetesen megbánja tettét, és sok évvel később úgy talál rá már-már elveszettnek hitt fiára, hogy felismeri tunkolási technikájáról.

Mindez persze nem véletlen, Izraelben ugyanis a hummusz nemzeti eledelnek számít, még akkor is, ha az egész térségben népszerű étel eredete egyáltalán nem biztos, hogy közvetlenül kapcsolódna a zsidósághoz. Maga a hummusz szó ugyan arab, és csicseriborsót jelent, amiből maga a krémes állagú étel készül, de hummuszt fogyasztanak még a Közel-Keleten és Észak-Afrikán kívül Görögországban és Örményországban is. Az étel eredetére pedig valószínűleg minden népnek megvan a saját története. Az arabok például úgy tarják, hogy a hummusz maga a híres – amúgy kurd származású – 12. századi egyiptomi hadvezér és szultán, Szaladin innovációja, de még semmi olyan írásos bizonyíték nem került elő, ami ezt alátámasztotta volna.

A hummusznak azért vélt zsidó gyökerei is vannak, amelyeket nyilvánvalóan a legautentikusabb zsidó szövegekben, a Tanachban (Ószövetségben) és a Talmudban kell keresni. Az első ilyen utalás Rúth könyvében található, ahol a kenyeret csicseriborsóba mártogatva fogyasztják, ami talán hummusz lehetett. A Babilóniai Talmudban pedig egy vízben áztatott és ledarált hüvelyes növényből készült étel receptjét írják le, és ez egyesek szerint nem is lehet más, mint a hummusz.

Így vagy úgy, a hummusz az egyik, ha nem a legkedveltebb étel Izraelben, ahol sorra nyílnak az olyan éttermek, vagy ahogy arrafelé hívják őket, hummuszozók, amelyek kimondottan ezt a krémes ételt kínálják a legfőbb, sokszor egyedüli fogásként. A hummusz ugyanis lehet meleg főétel, előétel, hidegen salátának tálalva, de az arabok szívesen fogyasztják reggeliként is.

 

De mi is ez a hummusz?

A hummusz egy krémes állagú étel, amelyet csicseriborsóból és tahiniből (szezámmagkrémből) készítenek. Kell még hozzá olívaolaj, citromlé és fokhagyma, de mehet bele római kömény, friss petrezselyem, piros paprika vagy fenyőmag is.

A nagy hummuszőrületről tavaly még dokumentumfilm is készült, amelyet a most zajló Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon (ZsiFi) lehet megtekinteni. A filmben Izraeltől Németországon át Amerikáig tartó utazás során a Közel-Kelet emblematikus ételén keresztül ismerhetünk meg muszlim, zsidó és keresztény életeket és olyan sorsokat, amelyeket nagyban meghatároz a csicseriborsóból készült fogás történelme és kultúrája. Sőt, még egy világrekordot jelentő, 10 tonnás konyhai teljesítménnyel is megismerkedhetnek a nézők. Az itt bemutatott világ legnagyobb hummusza azonban nem csak egy szimpla Guinness-rekord, hanem a nagy izraeli-libanoni hummuszháború egyik epizódjának eredménye.

Libanon ugyanis szerette volna kisajátítani magának a hummusz szó használatát az élelmiszeriparban előállított termékekre. Ezért aztán 2008-ban az Európai Bizottsághoz fordultak, hogy Oltalom alatt álló eredetmegjelölést kaphassanak a hummuszra. Így csak libanoni cégek forgalmazhatnának hummusz nevű termékeket, a görög fetához vagy a szegedi paprikához hasonlóan. Mindezt azért, mert az izraeli cégek világszerte komoly sikereket értek el a hummusz tartalmú termékek forgalmazásában, és így a hummusz, mint izraeli étel kezdett ismerté válni a világon. A libanoniak viszont azóta is sikertelenül próbálják bizonyítani, hogy miért pont csak és kizárólag az övek lenne a hummusz.

No Title

Minden földi élet alapja! Angol, héber, arab nyelven, magyar felirattal | izraeli Mindenki imádja a humuszt! – az Izraeltől Németországon át Amerikáig tartó utazás során a Közel-Kelet emblematikus ételén keresztül ismerhetünk meg muszlim, zsidó és keresztény életeket; olyan sorsokat, melyeket nagyban meghatároz a csicseriborsóból készült fogás történelme és kultúrája.

A hummusz tehát egyre népszerűbb, már Európában és Amerikában is egyre több helyen lehet kiválóan elkészített hummuszt fogyasztani, nem is beszélve a szupermarketek polcain található termékekről. Ebből a szempontból nálunk is javul a helyzet, de az igazán jó hummuszt még mindig sokszor nagyítóval kell keresgélni, de a jó alapanyagok beszerzése sem mindig zökkenőmentes, ha esetleg otthon akarnánk elkészíteni az ételt. Mondjuk a régebbi, a török büfékre jellemző sárgaborsóból készült hamisítványokkal azért már nehezebb átverni a hummusz iránt rajongókat.

A ZsiFi pedig idén arra vállalkozott, hogy a fent már említett Hummusz című dokumentumfilm kísérőprogramjaként megpróbálja megtalálni Budapest, de talán az egész ország legjobb hummuszát. A nagy hummuszválasztás Till Attila (Tilla) műsorvezető, rendező, Bodrogi (Fűszeres) Eszter és Szatmári (Főzelékes) Feri gasztrobloggerek részvételével zajlik majd. Utóbbi kettőt ki is faggattuk gyorsan hummusszal kapcsolatos élményeikről, tapasztalataikról. Arra voltunk elsősorban kíváncsiak, hogy mikor és hol találkoztak először a hummusszal, hol ették eddig életük legjobbját, hogyan szeretik fogyasztani, miként készítik a legszívesebben, illetve lehet-e nálunk olyan hummuszt készíteni, hogy az első falat után rögtön a híres Abu Gosh-i hummuszozóban érezzük magunkat?

 

Akkor most hummusz vagy humusz?

Magyarul általában hummusznak és nem humusznak írják, annak ellenére, hogy az utóbbi fonetikus írásmód helyesebb lenne. Így viszont nem téveszthető össze a talaj egyik alkotóelemének nevével.

Fűszeres Eszter, a Fűszer és Lélek blog szerzője a kilencvenes évek elején Izraelben kóstolt először hummuszt, és nem igazán volt rögtön elájulva ettől az ételtőt. Így számára a hummusz „szép lassan lett csak szerelem”. Feri, a főzelékes, aki saját SzatmáriFeri című gasztroblogját vezeti úgy emlékszik, hogy először Mautner Zsófi blogján olvasott a hummuszról, és az ő receptjét készítette el jó sok évvel ezelőtt, „még az ősidőkben”. A legjobb hummuszt Feri Tel-Avivban, egy kis külvárosi hummusz bárban ette, Eszter pedig Londonban, egy vega étkezdében fogyasztotta eddig a legfinomabbat. „Nagyon sok extra tahini volt a tetején, nekem az a gyengém.”

És hogyan szeret Fűszeres Eszter hummuszt enni? „Hát mindenhogy! De tényleg! Szeretem ha mártogathatok bele valamit, szeretem kenyérre vagy pitára kenni, de szeretem ha csak ott van az asztalon egy kiskanállal, hogyha arra járok…” Szatmári Feri viszont a klasszikus pitával tunkolt fogyasztást részesíti előnyben: „szeretem, ahogy az ujjaimra tapad és ez okot ad arra, hogy lenyalhassam”.


Feri kevés fokhagymával, sok citromlével és római köménnyel készíti a legszívesebben. „A tahiniből pedig sosem elég.” Szereti az ízesített (spenótos, karfiolos, brokkolis, zöldfűszeres) verziókat is, de alapjáraton a klasszikus, natúr hummuszért bolondul meg. Eszter a nagyon krémes hummuszt kedveli: „néha átpasszírozom, de leginkább a négyteljesítményű turmixban hiszek”. Szokott még beletenni egy nagyon kevés marokkói, sóban eltett citromot, ettől ugyanis „extra finom lesz”.

Mint kiderült Magyarországon is lehet igazán finom hummuszt készíteni, csak egy kis utánjárást igényel a dolog. Fűszeres Eszter szerint a jó tahini az egész titka, és lehet is itthon ilyet beszerezni. A másik trükk pedig, hogy „a római köményt használat előtt érdemes száraz serpenyőben picit megforrósítani, hogy felébredjenek benne az aromák”. Szatmári Feri úgy látja, hogy Budapesten van már pár olyan hely (Dobrumba, Babka), ahol jól készítik a hummuszt. „De ez az étel olyan, mint a mi pörköltünk. Csak mi magyarok tudjuk jól, ízesen, igazi magyar virtussal elkészíteni.”

A Hummusz című dokumentumfilmet december 1-én 19:00 órakor, illetve december 2-án 17:00 órakor vetítik a Puskin mozi Amarcord-termében. A nagy hummuszválasztásra pedig december 2-án 18:30-kor, a Puskin Kávéházban kerül sor.

 

Még több Kibic

A szombati díjátadóval még nem ért véget a 13. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál

2024.12.01.1 nap ago
Vasárnap még az összes idei díjazott filmet meg lehet tekinteni a ZsiFi-n.

Az elmúlt évek legjobb zsidó tematikájú és izraeli filmjei a 13. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon

2024.11.25.1 hét ago
A JCC Budapest – Bálint Ház szervezésében holnap indul a ZsiFi, azaz a Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál. Idén is lesz magyar vonatkozású alkotás, lesz humor és dráma. November 26. és december 1. között a Puskin Moziban.

A ZsiFi-n lesz látható először egyben a Teleki téri filmtrilógia

2024.11.22.1 hét ago
Az utolsó Magyarországon működő zsidó lakásimaház története a 13. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »