Zsidókat mentett a magyar származású sanghaji építész

Hudec László élete filmre kívánkozik: a friss diplomás építész orosz hadifogságba esve, majd Szibériából menekülve került Sanghajba, ahol a következő évtizedekben csaknem 100 épületet tervezett, és Sanghaj máig meghatározó építésze. Most album készült fennmaradt épületeiről Hudec by Nicky Almasy címmel.

Kína ma már nem szívesen emlékezik erre a korszakra, Hudec hagyatékát mégis gondosan ápolják, az építészt a Sanghaj örökségét meghatározó legfontosabb személyiségek közé is beválasztották – mondta a könyv bemutatóján Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára.

Hudec László illegális papírokkal érkezett annak idején Sanghajba, mégis három napon belül munkát talált egy építészirodában rajzolóként.

Tájékozottsága, képességei viszonylag hamar kiemelték a rajzolói munkakörből, így néhány éven belül saját irodát tudott nyitni a rohamosan fejlődő városban, és a második világháborúig folytatott intenzív tervezői tevékenységének köszönhetően ma vélhetően Hudec László a világ legismertebb magyar építésze – állapították meg a beszélgetés résztvevői.

Csejdy Virág, a Hudec Kulturális Alapítvány elnök-kurátora elmondása szerint a besztercebányai születésű Hudec (eredetileg: Hugyecz) az első bécsi döntés után kaphatta vissza magyar állampolgárságát, ez után lehetett tiszteletbeli magyar főkonzul. Erről a tisztéről csak a nyilas hatalomátvétel után mondott le, noha ezzel felkeltette a megszálló japán hatóságok gyanakvását, mégis segített menteni a helyi zsidókat.

Az építésznek 1947-ben el kellett menekülnie Kínából, ahová soha több nem is térhetett vissza, az Egyesült Államokban hunyt el – számolt be Csejdy Virág.
Szentmártoni Lívia, a sanghaji magyar főkonzulátus oktatási és kulturális szakdiplomatája arról beszélt, hogy a Hudec-örökség nemcsak Sanghajban, hanem egész Kínában jól ismert brand, amelyet a kínaiak összekötnek Magyarországgal.

Nicky Almasy fotóművész a könyvbemutatón elmondta: a kötet a teljes ma meglévő sanghaji Hudec-örökséget dokumentálja.

A fotóművész 2006-ban költözött Sanghajba, ahol tíz évet élt, miközben feladatának érezte, hogy megörökítse azt a rohamos változást, amelyen a metropolisz keresztülment. A Hudec-projektet egyfajta búcsúnak szánta a várostól; a munka előkészítése másfél évig, majd maga a fotózás másfél hónapig tartott – idézte fel Nicky Almasy.

Jelenleg harmincegy Hudec-épület élvez védettséget, az építész több házát azonban már nem használják; a Sanghaji Amerikai Bank egykori székhelyébe például hat hónapba telt bejutni a fotózáshoz – árulta el a szakdiplomata.

Szentmártoni Lívia a 2018-as tervekről is szólt: tervbe vették például egy Hudecről szóló színdarab bemutatását, együttműködésben a sanghaji és budapesti színművészeti egyetemekkel.