Világörökségi színhellyé válhat a Salgótarjáni utcai zsidó temető

A Nemzeti Örökség Intézete tervei szerint a Salgótarjáni utcai zsidó temető a felújítási munkálatokat követően világörökségi színhellyé válhat a jövőben. Azt szeretnék elérni, hogy legalább annyian látogassák majd, mint a prágai zsidó temetőt.

A Salgótarjáni utcai zsidó Temető 2016-ban a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) vagyonkezelésébe került, az intézet célja, hogy a folyamatos rekonstrukció eredményeként a temetőt világörökségi színhellyé váljon és a felújítás után legalább annyian látogassák, mint a prágai zsidó temetőt. A zsidó temetők rekonstrukciójára idén 500 millió forintot szán a kormány. A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben jelenleg felújítási munkálatok zajlanak. A temetőt a Nemzeti Örökség Intézete által szervezett ingyenes idegenvezetéssel, a tematikus útvonalak mentén tekinthetik meg az érdeklődők.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója az intézet által, a zsidóság politikai és polgári emancipációjáról szóló törvény 150. évfordulójára szervezett rendezvényen elmondta, a Salgótarjáni úti zsidó temető jövője szempontjából 2016 korszakváltást jelentett, a terület vagyonkezelésének átvételével ugyanis azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a folyamatos rekonstrukció eredményeként világörökségi színhellyé váljon a temető.

Haraszti György, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanára előadásában arról beszélt, hogy a Salgótarjáni úti zsidó temető arról a fejlődésről, illetve igazodásról tanúskodik, amelyen a zsidóság is átment az emancipációs törvényt követően. Példaként említette, hogy a temetőben az ortodox zsidó hagyományokkal szakító, inkább a kor keresztény szokásait követő kripták, timpanonok is megtalálhatók.

Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár pedig arra emlékeztetett, hogy a kabinet olyan zsinagógarekonstrukciós programot hirdetett, amely nemcsak a hazai, hanem a határon túli területekre is kiterjed.

Így újult meg a szegedi zsinagóga külseje egymilliárd forintos, szinte teljes egészében kormányzati támogatásból, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításához pedig eddig mintegy 2,5 milliárd forintot, jövőre pedig több mint 700 millió forintot biztosítanak – sorolta.

A helyettes államtitkár kitért továbbá arra is, hogy a kabinet 350 millió forinttal támogatta az Alma utcai zsidó szeretetotthon rekonstrukcióját, továbbá a miskolci ortodox zsinagóga felújításának első ütemére ugyanekkora összeget biztosított, a szabadkai zsinagóga külső, belső megújítására pedig 730 millió forintot különített el.

Ugyanilyen értékmentést szolgál a zsidó temetők kormányzati támogatásból megvalósuló rekonstrukciója is, amely nemcsak szakrális, hanem örökségvédelmi szempontból is fontos vállalkozás – mondta, közölve, hogy idén erre a célra 500 millió forintot szán a kormány, az emancipációs törvény évfordulójára emlékező rendezvényekre pedig 50 millió forintot kapnak a zsidó szervezetek.