Az Izraelben található Héber Nyelvi Akadémia még 1959-ben kezdett bele egy generációkon átívelő gigaprojektbe, amelynek célja, hogy összegyűjtsék és meghatározzák a valaha is leírt összes héber szót. Legyen az akár valamilyen ősi szövegben, például a holt-tengeri tekercsekben vagy éppen Ámosz Oz legutóbbi regényében található.

A Történelmi szótárprojekt – ahogy a jeruzsálemi székhelyű akadémián nevezik – értékes forrásként szolgál majd tudósok, nyelvészek és írók számára egyaránt. Ezen kívül egy stabil biztosítékot fog nyújtani a héber nyelv számára, amelyet a 19. században, nagyjából 1700 év elteltével élesztettek újjá. Az óriási projekt még korántsem ért véget, bár a digitalizáció segítségével komoly lépéseket tettek a cél elérésének érdekében.

A projekt egyik vezető kutatója, Gabirel Birnbaum, aki 1956-ban, hat éves korában Magyarországról vándorolt ki Izraelbe a szüleivel együtt. Birnbaum már 13 éve ezen dolgozik, és úgy viszonyul a projekthez, mintha egy szótárba irkálna bejegyzéseket. Ennek ellenére a projekt kutatói úgy vélik, hogy munkájukkal valami nagyon fontosat hoznak létre az egész zsidó nép számára.

Elsősorban viszont a nyelvészek azok, akik a legtöbbet nyerhetik ebből a gigantikus szótárból. Az asztal szó héber megfelelőjének például megközelítőleg 3000 előfordulása ismert különféle szövegekben, köztük a Tórában, Mózes második könyvében, ahol Isten azt mondja Mózesnek, hogy készítsen egy imaházat. A projekt ezen kívül még felértékelheti a héber nyelv fontosságát is, főleg, ha az ehhez hasonló, más nyelvű történelmi sztárokat vesszük alapul, mint például az Oxford Angol Szótárat.

Erre pedig azért van nagy szükség, mivel a héber régebbi változatait az ókori zsidó közösségek beszélték ugyan a mai Izrael területén, azonban miután ezek a közösségek száműzetésbe kényszerültek, a héber, mint beszélt nyelv egyre jobban elhalványult, és végül csak írásban maradt fenn. Mígnem úgy 1700 év múlva a cionista zsidók a 19. század végén újra nem élesztették azon a földön, ahol őseik éltek, és ezt a nyelvet beszélték. Mostanra a héber Izrael (egyik) hivatalos nyelve, és a történelem során eddig nem volt példa ilyen drámai újjáéledésre. „Ez egy csoda” – mondja Birnbaum.

A projekt főhadiszállásán a héber nyelv nagy újjáéledésének központi alakja, Eliezer Ben Jehuda bútorai és könyvei is megtalálhatók. Ben Jehuda, aki 1922-ben halt meg Jeruzsálemben, kezdte meg az első modern héber szótár összeállítását. Az erről készült kéziratok egy része is a projekt gyűjteményét képezik.

Amikor a projektet elkezdték 1959-ben még csak öten dolgoztak rajta, ez a szám azóta 25-re emelkedett. „Akkoriban a számítógép egy korai változatát használták a munkához” – meséli Birnbaum. A legtöbb ókori kézirat és felirat azonban Izraelen kívül található, így a kutatóknak sokszor fotokópiákra kell hagyakozniuk. Mostanában legalább sok ezek közül online is elérhető, ilyen például a Gezer-naptár, amelyet többen a legrégebbi ismert héber írásnak tartanak, és keletkezését az időszámításunk előtti 10. századra teszik.

Az ókori időkből amúgy az összes fellelhető irodalom bekerül a projekt anyagai közé, mivel ezekből csak igen kevés maradt fent. A későbbi korokból azonban már csak reprezentatív mintákat választanak. A projekt kezdetén a kutatók amúgy nem is a Bibliára fókuszáltak, mert akkora már léteztek megbízható bibliai szótárak, így inkább más régi szövegek, például a Talmud kutatásába kezdtek. Azóta viszont a bibliai szövegek is a projekt részévé váltak.

A kutatók a szövegeket tanulmányozzák, amelyekből az egyes szavakat kézzel vezetik fel a rendszerbe. 50 ezer bejegyzéshez pedig már nyelvészeti elemzések is készültek, ezeket a definíciókat 2005-ben kezdték el készíteni, és egy komoly mérföldkőnek számítanak a projekt életében. A cél pedig, hogy elektronikus adatbázist hozzanak létre. Azt viszont még megjósolni is nehéz, hogy ez mikorra lesz majd teljes.

Birnbaum mindenesetre büszke erre a munkára, amelyet még Ben Jeuha kezdett el csinálni annak idején. A szobájában lévő felirat, amely még Ben Jehuda asztala felett lógott régen, és a rajta található ősi zsidó bölcsesség nagyszerűen kifejezi a projekt hatalmasságát: „A nap rövid és sok a tennivaló”.

A Történelmi szótárprojekt eddig elkészült része online is elérhető.

Egy másik nagyszabású héber nyelvi projektről pedig itt írtunk korábban: