Több mint harminc év után újult meg a Magyar Zsidó Múzeum állandó kiállítása

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár megújult kiállítása bevezeti a közönséget a judaizmusba és annak elemeibe. A jelenlegi kiállítás azonban nem végleges, a jövőben ugyanis jelentősen bővülni fog és folyamatosan meg is újul majd.

A múzeum előző állandó tárlatát 1984-ben még az akkori Állami Egyházügyi Hivatal vezetője nyitotta meg – idézte fel az intézmény csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Heisler András hangsúlyozta: a múzeum célja, hogy ne csak a zsidó múlthoz, hanem a jelenhez is járuljon hozzá, szolgálja a zsidó jövőt és a magyar kultúrát.

Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Toronyi Zsuzsanna igazgató, a kiállítás kurátora elmondta, a jelenleg 421 műtárgyat bemutató tárlatot inkább egyfajta, állandó narratívát nyújtó törzskiállításnak szánják, amely a jövőben még jelentősen bővül és részben folyamatosan meg is újul majd. A kiállítás most az első emeletet foglalja el, később pedig a második emeletre is kiterjed majd, illetve „okospadokkal” és okostelefonos applikációval is bővül – árulta el.

Toronyi Zsuzsanna elmondása szerint a kiállítás bevezeti a közönséget a judaizmusba és annak elemeibe: körüljárja többek között a zsidó tér- és időfogalmat, a héber írás szerepét, a történeti és posztbiblikus zsidó ünnepeket.

Az igazgató kiemelte, hogy végre méltó helyére kerülhetett az az 1933 óta a gyűjteménybe tartozó, 3. századi pannóniai zsidó sírkő, amely kiválóan bizonyítja a zsidóság korai jelenlétét a Kárpát-medencében. A kiállításban jelenleg szerényen van jelen a holokauszt emlékezete, a Goldmark-teremben később épül majd fel a múzeum állandó holokauszt kiállítása – számolt be.

Toronyi Zsuzsanna hozzáfűzte, hogy zajlik a gyűjtemény digitalizációja is: több mint hétezer tárgy már online elérhető, míg a kategóriájában Európa legnagyobbjának számító levéltárukból jelenleg több mint félmillió dokumentum olvasható az interneten.

Az igazgató felhívta a figyelmet a történelmi épület értékeire – például a Majoros Károly által készített üvegablakokra –, hozzátéve, hogy a ház teljes műszaki felújítását is elvégezték.

Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Heisler András újságírói kérdésre elmondta: zajlik a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga rekonstrukciója is, melynek végeztével – a tervek szerint 2019-től – az épület szakrális és közösségi térként szolgál, egy része pedig a Magyar Zsidó Múzeumhoz tartozik majd.

Toronyi Zsuzsanna hozzáfűzte: a múzeum hatalmas képzőművészeti gyűjteményének egy részét a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában tervezik bemutatni, az épület ugyanakkor kisebb raktárt, restaurátorműhelyt is be tud majd fogadni.

A megújult kiállítás most vasárnap nyílik meg az intézmény Dohány utcai otthonában.

„Legyen a múzeum a párbeszéd fóruma”

Kapcsolódó cikkek

Egy holokauszt-kiállítás pszichológiai vonatkozásai

2024.10.03.4 nap ago
A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

Rendkívüli Sorstalanság-előadás a Magyar Nemzeti Galériában

2024.09.26.2 hét ago
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a Magyar Nemzeti Galéria közös holokauszt-kiállításához kapcsolódva adják elő a Katona József Színház művészei Kertész Imre regényének színpadi változatát.

Zsidósága miatt bujkálnia kellett Magyarország egyetlen női egyéni Grand Slam-bajnokának

2024.09.12.4 hét ago
Kiállítással emlékeznek meg a 100 évvel ezelőtt született Körmöczy Zsuzsáról, aki minden idők legsikeresebb magyar teniszezőnője volt.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »