Az állam által el nem ismert kisegyházak, így a hazai reform zsidó közösségek számára kedvező határozatot hozott az Alkotmánybíróság. Eszerint diszkrimináció, hogy a bevett egyházak tagjai jövedelemadójuk 1%-át egyházuk számára felajánlhatják, a vallási tevékenységet végző szervezetek tagjai azonban nem élhetnek ezzel a lehetőséggel.

A 2011-ben elfogadott egyházi törvény szerint csak az állam által elfogadott, az úgynevezett bevett egyházak gyűjthetik a hívek jövedelemadójából felajánlott 1%-ot. A bevett egyházak listájára azonban csak három zsidó szervezet került fel: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség. A reform zsidó közösségek, a Bét Orim és a Szim Salom viszont nem, így ezek komoly bevételi forrástól estek el az új törvény miatt.

Az Alkotmánybíróság azonban a múlt héten egy olyan határozatot hozott meg, amelyben alaptörvény-ellenességet állapított meg a törvénnyel kapcsolatban, mivel az nem biztosította az adózók számára, hogy személyi jövedelemadójuk „egyházi” 1%-áról rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2017. december 31-ig tegyen eleget. Eszerint legkésőbb a jövő évtől megint gyűjthetnének egyházi 1%-ot a reform zsidó közösségek is.

A testület ugyanis egy NAV elleni kereset ügyében vizsgálódva, hivatalból eljárva észlelte, hogy a különböző vallási közösségek tagjai, azaz a hívők (a személyi jövedelemadó tekintetében adózók) vonatkozásában diszkriminatív helyzet jött létre. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jog tekintetében a különböző vallási közösségek tagjai között nem tehető különbség: minden vallási közösség valamennyi tagját megilleti a vallásszabadság joga.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem indokolható az olyan megkülönböztetés, ami által a bevett egyházak tagjai jövedelemadójuk 1%-át egyházuk számára felajánlhatják, a vallási tevékenységet végző szervezetek tagjai azonban nem élhetnek e lehetőséggel. Ebben a tekintetben ugyanis a hívők (adózók) összessége és egyéni jogaik egyezősége alapján a bevett egyházaknak és a vallási tevékenységet végző szervezeteknek egységes szabályozás alá kell tartozniuk – olvasható az Alkotmánybíróság közleményében.