A Judafest már hagyományosnak számító közösségi vacsorájára ezúttal az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen partnereit és önkénteseit hívták meg. A vacsora alatti beszélgetéseink során egy különleges és támogató közösséget ismerhettünk meg.
„Hisszük, hogy minden jó dolgot még jobbá lehet tenni, ha együtt csináljuk. Főleg akkor, ha ezzel olyanoknak is örömet okozhatunk, akiknél ez az érzés nem mindennapos” – olvasható a Judafest honlapján az évente megrendezett közösségi vacsoráról szóló részben. Ezzel valószínűleg sikerült is összefoglalni annak az eseménynek a lényegét, amely tulajdonképpen egy sikertelen Guinness-rekordkísérlet kapcsán, egy hirtelen ötletből született meg.
Rekordkísérletből közösségi vacsora
„Négy évvel ezelőtt, az akkor még újdonságnak számító gasztroszínpad nagy eseményének szántuk, hogy megépítjük a világ legmagasabb kóser szendvics-tornyát, amihez még a Guinnesst is sikerült megnyernünk, hogy legyen ilyen kategória a rekordok között” – meséli Borgula András, a Judafest kreatív munkatársa, miközben éppen egy nagy fazékból műanyagtányérokra osztja szét az esti menüt. A rekordkísérlet nem sikerült, a rengeteg szendviccsel viszont kezdeni kellett valamit. „Pont abban az időben volt a Duna áradása, és azt találtuk ki, hogy elvisszük a szendvicseket a gátakon dolgozó embereknek.”
Mivel igen pozitív visszajelzéseket kaptak a gáton dolgozóktól – akik életükben akkor ettek először kóser ételt –, a Judafest szervezői úgy döntöttek, minden évben vendégül látnak egy csoportot a fesztiválon. Így kaptak vacsorát a kerületi nagycsaládosok, a Down-szindrómával élők és tavaly a Heti Betevő önkéntesei. A meghívottak kiválasztásában fontos szempont, hogy ne a zsidó közösségből kerüljenek ki, ezzel azt üzenve, hogy zsidók és nem zsidók is képesek egymást megsegíteni.
Idén az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen partnerei és önkéntesei ültek le a Kazinczy utcában felállított hosszú asztalokhoz, hogy együtt fogyasszák el a Kőleves által készített marokkói lencsét. „A vacsora résztvevőire gondolva egy egészséges, húsmentes egytálételt kértünk, hogy mindenki tudjon belőle enni, a Kőleves főszakácsa pedig ezt találta ki” – avat be a menü részleteibe Borgula András.
Tikun olám – A világ jobbá tétele
„A mellrák minden nyolcadik-kilencedik Magyarországon élő nőt érint az élete valamelyik szakasza során” – ezt már Jó Mariannától tudjuk meg, aki a JDC-MAZS Alapítvány Női Egészségmegőrző Programjának vezetője. Tavaly óta ők viszik az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen projektet, amely keretében évente egyszer rózsaszínbe borítják a Lánchidat, hogy ezzel hívják fel a figyelmet a mellrák témájára. „Ez egy nagyon jól gyógyítható betegség, amennyiben időben észreveszik, és nem jut el odáig, hogy elviselhetetlenné váljon.”
A tikun olám, azaz a világ jobbá tétele a zsidóság egyik fontos eleme, és a nem kimondottan a zsidó közösség számára indított Női Egészségmegőrző Program is ennek az alapértéknek a részét képezi. A programba beletartozik a felvilágosítás, illetve a figyelemfelhívás a kockázatok csökkentésére, és persze arra, hogy minél előbb felfedezzék a kialakuló betegséget. „Magyarországon ugyan létezik egy ingyenes szűrőprogram 45 és 65 év közötti nők részére, azonban ez még messze van a tökéletestől” – mondja Jó Marianna. Problémásak a hosszú várólisták és a nem egyenlő hozzáférés szintén komoly gondokat okoz az ellátó rendszeren belül.
A Női Egészségmegőrző Program keretén belül támogatnak más, kisebb szervezeteket, amelyek szintén részt vesznek a mellrák elleni küzdelemben, továbbá hiánypótlónak számító kiadványokat készítenek, konferenciákat szerveznek egészségesek és betegek számára egyaránt. Felhívják a figyelmet a szűrések és az önvizsgálat fontosságára, illetve olyan betegcsoportokat is támogatnak országszerte, amelyek különböző programokat szerveznek, hogy ezzel is elősegítsék a csoport tagjainak gyógyulását.
Külön kihívást jelentenek a közösségi médiában terjedő hamis információk, amelyek lebeszélni próbálják a nőket arról, hogy részt vegyenek a szűréseken. „Érdekes módon ezek jobban terjednek a Facebookon, mint az információk arról, hogy miért fontos elmenni a szűrésekre” – vázolja a nem túl megnyugtató helyzetet a Női Egészségmegőrző Program vezetője. Ezért idén már erre a témára fókuszálva rendeznek konferenciát. Az is a mai napig problémát jelent, hogy miként lehet elérni minél nagyobb arányban a legfőképpen veszélyeztetett korosztályt, illetve a fiatalabbak és az idősebbek szűrésére is nagyobb hangsúlyt fektetni.
Egy fantasztikusan támogató közösség
Időközben a hosszú padsorok is megteltek, a mellrák elleni küzdelem rózsaszín színe szép lassan eluralkodott a Kazinczy utca Király utca felőli szakaszán. A közösségi vacsorára egyaránt érkeztek érintettek, szakemberek és aktivisták, mint például a Mellrákinfó Egyesület önkéntesei, akik figyelemfelhívással és programszervezéssel egyaránt foglalkoznak. „A nőknek csak 40 százaléka jár el szűrésekre, pedig ezt sokkal többeknek kellene igénybe venni” – mondja Bodnár Erika, az egyesület egyik önkéntese. A betegek számára egy olyan fórumot próbálnak teremtetni, amelyben egymással meg tudják osztani tapasztalataikat. Az 1300 tagot számláló Facebook-csoportjukban kizárólag érintettek kerülhetnek be, de nem csak a tagokat szűrik, a megosztott tartalmak hitelességére is figyelnek.
Tóth Krisztina angol tanár, aki főleg fordításokkal segít. Tíz éve kezdődött a betegsége, és nem sokkal azután került kapcsolatba Jó Mariannával, a Női Egészségmegőrző Program vezetőjével. „Amikor beteg lettem, rögtön arra gondoltam, hogy szívesen segítenék abban, hogy minél több hasznos információ jusson el Magyarországra is” – meséli. Szerinte az a legfantasztikusabb ebben a közösségben, hogy nagyon komoly támogatást képes nyújtani, és a rengeteg nehézség ellenére sem adják fel. Ilyen nehézség például az egyenlő esélyek biztosítása, ezért Tóth Krisztina külön kiemeli a program által vidékre szervezett mobil szűrőállomások fontosságát. „Lassan, de azért sikerül megváltoztatni a homokba dugjuk a fejünket típusú hozzáállást ezzel a betegséggel kapcsolatban.”
A Mell-véd – Közösség az emlődaganatosokért csoport tagjai rózsaszín parókában érkeztek a közösségi vacsorára. „Próbáljuk egy kicsit lazábban felfogni ezt az egészet” – magyarázza a vicces jelmezek okát Marácz Ibolya Zsófi, akiből a betegsége előhozott egy pozitívabb oldalt, amely mások megsegítésére ösztönzi. A csoporton belül a tapasztalatcserén kívül főként programszervezéssel foglalkoznak, a Díszítsük fel az onkológiák falát! projektjük keretében például a betegségben érintettek által készített mandalaképeket helyeznek el az intézményekben. A Mell-véd csoport taglétszáma 800 felett jár, tagjai inkább a középkorúakból kerülnek ki, ezért nem a sportra fókuszálnak, mint a fiatalabbakat magukba foglaló csoportok.
Hargitai Márta, a Mell-véd csoport alapítója végigment a teljes kezelési folyamaton, kemoterápia, sugárkezelés, melleltávolító műtét, immár öt éve tünetmentes. A kezelések végeztével szerzett tudomást arról az Európai Összefogás a Mellrák Ellen elnevezésű kísérleti programról, amely lehetővé tenné a hazai orvosok számára is, hogy betekintést nyerhessenek az EU-s országokban alkalmazott kezelési módszerekbe. „Sokkal logikusabb megosztani a kezelési módszereket és közösen fellépni a túlélés érdekében” – mondja Hargitai Márta. Ezért a csoportban jelenleg azon dolgoznak, hogy segítsék a magyar orvosok hozzáférését a közösbe tett európai gyógymódokhoz.
A kormányzati fejlesztésű Egészséges Magyarország stratégia ugyanis nem foglalkozik külön a mellrákkal, és az Európai Összefogás a Mellrák Ellen program sem szerepel benne. „Talán a következő fejlesztési ciklusban foglalkoznak majd vele” – legalábbis ezt tudta meg a Mell-véd alapítója, aki furcsának tartja, hogy Magyarország annak ellenére nem foglalkozik külön az emlőrákban elhalálozás csökkentésével, hogy az EU-s program már egy hosszabb folyamat része. A kormányzati két éves cselekvési tervben a mellrákkal kapcsolatban csupán nyolc szűrőbusz indítása és sporttevékenységgel kapcsolatos pályázatok kiírása szerepel. „Egyszerű dolog az emberekre rátolni a felelősséget, hogy sportoljanak, akkor nem lesznek daganatosak, a mellrák azonban genetikailag is öröklődhet” – hangsúlyozza Hargitai Márta, aki szerint felháborító a kormányzati hozzáállás.
Mindezek ellenére a közösségi vacsora igazán jó hangulatban telt, és remélhetőleg a mellrák ellen harcolóknak még több energiát adott a további küzdelemhez. Tennivaló ugyanis még bőven akad, pedig Hargitai Mártának csak egyetlen kívánsága lenne: mindenki gyógyuljon meg!
