Meghalt Dés Mihály
Dés Mihály (Budapest, 1950) író, műfordító, a Pesti barokk szerzője hosszú betegség után, 67 éves korában, csütörtökön hunyt el Barcelonában, és vasárnap temetik el Budapesten.
„A legvadabb Rákosi-időben, 1950-ben született Budapesten. Anyja, apja a marxista-leninista eszme fanatikusainak táborát gyarapította, a ’párt’ mindenhatóságát hirdette, és őt is ebben a szellemben nevelték. Amióta a világ világ, azóta apák és fiúk között nem csupán nemzedéki ellentét feszül, a fiak kritikusabban tekintenek a szülők tetteire és legfeljebb csak módjával osztoznak elvakult, de még a megengedőbb, úgynevezett reformkommunista hitükben sem, így liberálisok lettek. Dés Mihályról is mindez elmondható” – írja róla Petővári Ágnes.
Az ELTE magyar–spanyol szakán végzett, Bacsó Péter szatirikus filmjének, az 1986-ban forgatott Banánhéjkeringőnek a főszerepét alakította.
Még ebben az esztendőben, egy spanyol nővel kötött házassága után elhagyta Magyarországot, Katalónia fővárosába, Barcelonába költözött. 1988-ban a Szalai-Dárday filmrendezőpáros A dokumentátor című filmjének főszerepét is eljátssza.
Fordításai között Antón Arrufat, Juan Benet, Borges, Cabrera Infante, Alejo Carpentier, Camilo José Cela, Cortázar, García Márquez, Virgilio Piñera és Vargas Llosa és mások művei szerepelnek.
Spanyolországban újságíróként kezdte pályáját, cikkei, esszéi, kritikái a legfőbb napilapokban és folyóiratokban jelentek meg. 1989 és 1992 között egy irodalmi folyóirat, a Quimera főszerkesztője, 1990 és 1993 között az El Observador nevű napilap irodalmi mellékletét irányítja, 1994-ben megalapítja Lateralirodalmi folyóiratot, mely 2006-os bezárásáig az új spanyol és latin-amerikai írónemzedék platformja lesz.
1995 és 2003 között a Barcelonai Központi Egyetem tanára, pályája során több színházi, vers- és novella antológiát válogatott, tanulmányai, előadásai számos kollektív kötetben jelentek meg, spanyolul elbeszéléseket is publikált.
2013-ban jelent meg itthon első regénye, a közel 600 oldalas Pesti barokk, amivel újra bekapcsolódott az irodalmi életbe, egy évre rá újabb regényt tett közzé: a 77 pesti recept – Gasztronómiai anyaregény címmel.
(Litera)
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!