Az Üdvözlet Auschwitzból című könyvben olyan hátborzongató képeslapokat gyűjtöttek össze, amelyeket az egykori náci haláltáborba látogató turisták küldözgettek szeretteiknek. A látogatók ugyanis úgy írtak Auschwitzból, mintha valami tengerparti üdülésen lennének.

A könyvet Paweł Szypulski lengyel művész állította össze, aki 2008-ban kezdte el gyűjteni az Auschwitzból feladott egykori képeslapokat. Először antik holmikat áruló boltokban és bolhapiacokon próbálkozott, később inkább különféle aukciós oldalakon talált rá a könyvben szereplő darabokra.

Az auschwitzi haláltábort nem sokkal a háború vége után már látogatták, a később megnyíló múzeum pedig még több turistát vonzott a tömeggyilkosságok helyszínére. A könyvben szereplő legkorábbi képeslapot is nem sokkal a haláltábor bezárása után adták fel, de az 1960-as években is még simán küldözgettek ilyeneket.

A legbizarrabb azonban az egészben, hogy a haláltábort, a szögesdrótkerítést, a krematóriumot, sőt egymásra hányt áldozatokat ábrázoló képeslapokat olyan szövegekkel küldték a látogatók rokonaiknak, ismerőseiknek, mintha egy tengerparti nyaralásról írnának nekik. A lapokon ugyanis ilyen feliratok olvashatók: „Üdvözlet Auschwitzból / Reniektől / P.S. Minden rendben van, csak téged és a napfényt hiányolom” vagy „Egy rakás baráti üdvözlet Auschwitzból, a nyári szél suhogásával, a testvéredtől, Cześkától. P.S. Mietek, az „Auschwitz-Wieliczka-Krakow-Ojców” útvonalon utazunk. Már voltunk Auschwitzban és Wieliczkában (három napos kirándulás). / Gyere haza. Szia”.

Szypulski szerint a képeslapokat feladók érzéketlensége azzal magyarázható, hogy az emberek általában nem értik a népirtást, nem tudják felfogni azt. A lengyel művész szerint, ha képesek lennénk érzelmileg megérteni a holokausztot, akkor képtelenek lennénk normális életet élni, ezért úgy gondolja, hogy sok ember egy Auschwitz nélküli világban él, mintha soha meg se történt volna. A könyvvel egyébként nem az volt a célja, hogy ítélkezzen, vagy újjal mutogasson azokra, akik feladták a képeslapokat, egyszerűen csak érdekelte, hogy mit csinálnak az emberek, amikor valamilyen borzalom közelében vannak.