Átadták a Világ Igaza kitüntetéseket

A holokauszt idején tanúsított segítségnyújtás elismeréseként Világ Igaza kitüntetéseket és Bátorságért Érdemjeleket adtak át csütörtökön a Belügyminisztériumban. Az eseményen felszólalt Pintér Sándor belügyminiszter és Joszef Amrani izraeli nagykövet.

A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet az izraeli parlament, a Knesszet 1953-as törvénye alapján adományozza a Világ Igaza kitüntetést azoknak, akik zsidó életeket mentettek meg a vészkorszak idején. Az izraeli legfelsőbb bíróság bírája az elnöke annak a közszemélyiségekből álló bizottságnak, amely tényekkel igazolja, hogy a megmentők önszántukból, a németek vagy szövetségeseik fennhatóságai alatt levő területeken, a szabadságukat, biztonságukat vagy életüket veszélyeztetve bármiféle ellenszolgáltatás nélkül cselekedtek.

A Világ Igazai 2017 (Fotó: Szentgyörgyi Ákos/Facebook/BZSH)

Beszédében Pintér Sándor belügyminiszter emlékeztetett: azokat a magyarokat, akiket az izraeli emlékhatóság, a Jad Vasem Intézet méltónak tart a Világ Igaza elismerésre, 22 éve hagyományosan Bátorságért Érdemjelben részesítik. Fejet hajtunk a mai és a korábbi kitüntetettek „bátorsággal párosuló őszinte emberiessége előtt, elismerjük a hősies helytállásukat” – mondta.

Kitért rá: a Jad Vasem Intézet és a Holocaust Közalapítvány munkatársai a vészkorszakban meggyilkoltak emlékének életben tartása, nevük, sorsuk megörökítése mellett kutatják az üldözöttek mentőit, támogatóit, keresik a Világ Igazait, „az emberiességbe vetett hit és remény hirdetőit”.

Pintér Sándor úgy vélte, a holokausztról beszélnünk kell. Meg kell ragadni minden alkalmat az emlékezésre, hogy a saját és a minket követő generációk is méltón emlékezzenek meg azokról a hősökről, akik életük kockáztatásával mentettek másokat. Ők tudták és bizonyították, hogy „az emberi életet nem a törvényi rendelkezések miatt kötelességünk védeni”, tudták és bizonyították, hogy származásuk, vallási meggyőződésük alapján nem lehet kirekeszteni embereket – magyarázta.

Közölte: ma átadni a Világ Igazainak a Bátorságért Érdemjelet üzenetértékű. Törekedni kell arra, hogy „a szörnyű diktatúrák emléke csak emlék maradjon”, és soha többé ne lehessen kirekeszteni, meggyalázni, meggyilkolni embereket származásuk vagy vallásuk miatt – vélekedett. Hozzátette: „a felelősen gondolkodó emberek egyetértenek velünk, hátat fordítanak azoknak, akik követik vagy támogatják a szélsőséges ordas eszméket”.

Jószéf Amrani izraeli nagykövet az ünnepségen arról beszélt, hogy mindenkinek van neve és emberi méltósága, és politikától, vallástól, nemzeti vagy más ideológiáktól függetlenül senki sem tagadhatja meg embertársától a létezéshez és a jóléthez való jogát. „Egyenlőnek teremtettünk, és születésünkkel kaptunk nevet és életutat, így nincs olyan vezér, nemzet vagy vallás, amely megtagadhatja bárkitől a nevét és személyiségét” – közölte.

A diplomata szerint a történelem azt tanítja, hogy a gonosz, a gyűlölet hatalomra törhet és országokat, nemzeteket képes irányítani. Emlékeztetett: a második világháború sötét napjaiban a világtörténelemben először történt összehangolt, kitervelt kísérlet egy nép eltörlésére. A náci uralom alatti Németország vezényelte ezt a rémtettet, ám megbocsáthatatlan, hogy sokan asszisztáltak ehhez – mondta.

Az idei kitüntetettek Jószéf Amrani izraeli nagykövettel és Pintér Sándor belügyminiszterrel (Fotó: Szentgyörgyi Ákos/Facebook/BZSH)

A nagykövet úgy látja, mindenkinek van neve: az áldozatoknak éppúgy, mint a bűnösöknek, „lélek viszont nem jutott egyformán mindenkinek”. Hozzátette: ma azon keveseket ünnepeljük, akik mertek kockáztatni, és lelkiismeretük, lelkük által vezérelve mentették embertársaikat.

A diplomata kiemelte: nem felejtjük el őket és emléküket életben tartva jobbá tesszük a világot. A most kitüntetettek története az erőről, bátorságról és kockázatvállalásról szól, igazlelkűségüknek iránytűnkként kell szolgálnia – mondta.

Az eseményen posztumusz kitüntetést adományoztak Bárczi Gusztávnak, Essősy Józsefnek, Zékány Ivánnak, Chaben Gyulának és feleségének, Bözsinek, Erdőkürti Zoltánnak és feleségének, Krisztinának, Hrabovszki Mihálynak, Gyürey Gézának, Kiss Mihálynak, Leszkovszky Györgynek és feleségének, Margitnak, Rosa Boenkének (Elena nővér), Víg Józsefnek és Máriának, valamint Sonda Mihálynak és Anikának.

Az elismerések egy részét családtagok vették át, akinek pedig nincs élő rokona, annak kitüntetését a Jad Vasem Intézetben őrzik majd.

Még több Kibic

Művészetterápiás önismereti csoport indul másod- és harmadgenerációs holokauszt-túlélők számára

2024.11.28.1 hónap ago
Olyan közeget szeretnének biztosítani, ahol a résztvevők ki tudják mondani a bennük élő múltat, ami ezáltal megközelíthetővé és feldolgozhatóvá válik.

Az egyetlen budapesti zsidó ellenállás a nyilas diktatúrában

2024.11.20.2 hónap ago
A józsefvárosi „Kis Varsó” történetéről forgatott a DW Magyar stábja.

Új kötet tárja fel a Debrecenből a strasshofi munkatáborokba deportáltak sorsát

2024.11.13.2 hónap ago
Szeged és Szolnok után Frojimovics Kinga és Molnár Judit történészek a Debrecen térségében élő zsidóság 1944-1948 közötti helyzetét és történeteiket tárják az olvasók elé.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »