A pápa szerint a menekülttáborok olyanok, mint a koncentrációs lágerek
Egy amerikai zsidó szervezet azonban túlzásnak érzi a pápa szavait, hiszen a menekülteket senki nem akarja dolgoztatni és megölni a táborokban. A Vatikán pedig magyarázkodik.
A zsúfoltság miatt az egykori náci koncentrációs lágerekhez hasonlította az európai menekülttáborokat a görögországi látogatásán Ferenc pápa. A katolikus egyházfő ugyanakkor dicsérte a legtöbb menekültet befogadó Görögország és Olaszország nagyvonalúságát, egyszersmind helytelenítette, hogy az Európai Unió nem minden országa veszi ki a részét ebből a feladatból.
A bevándorlás pedig Európának is érdekében állna – jelentette ki a pápa, aki szerint a bezárkózás öngyilkossággal ér fel. Európában ugyanis egyre kevesebb gyerek születik, fejtegette, mégis sokan bezárják az ajtajukat a bebocsátást kérő menekülők előtt.
A görög szigeteken lévő menekülttáborokban hónapok óta feszült a helyzet. Ezekben a táborokban jelenleg 13,8 ezer menekült él, a görög szárazföldön lévőkben pedig több mint 50 ezer – idézik a hírügynökségek.
Az American Jewish Committee viszont úgy véli, a pápa megbánhatja a szóhasználatot, mert bár a menekültszállásokon tapasztalható feltételeken nyilván sok javítanivaló van, sok helyen rossz körülmények közt élnek, de semmi esetre sem koncentrációs táborokban. Utóbbiakat ugyanis azért hozták létre, hogy az ott élők rabszolgamunkát végezzenek, és milliókat megsemmisítsenek. „Nem összeegyeztethető a tragédia mértéke.”
A Vatikán úgy reagált, hogy a pápa arról beszélt, hogy míg a nemzetközi egyezmények fontosabbnak tűnnek, mint az emberi jogok, ilyen értelemben koncentrációs táborok a menekültszállások.
Még több Kibic
Művészetterápiás önismereti csoport indul másod- és harmadgenerációs holokauszt-túlélők számára
Olyan közeget szeretnének biztosítani, ahol a résztvevők ki tudják mondani a bennük élő múltat, ami ezáltal megközelíthetővé és feldolgozhatóvá válik.
Az egyetlen budapesti zsidó ellenállás a nyilas diktatúrában
A józsefvárosi „Kis Varsó” történetéről forgatott a DW Magyar stábja.
Új kötet tárja fel a Debrecenből a strasshofi munkatáborokba deportáltak sorsát
Szeged és Szolnok után Frojimovics Kinga és Molnár Judit történészek a Debrecen térségében élő zsidóság 1944-1948 közötti helyzetét és történeteiket tárják az olvasók elé.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
