Felkerültek az internetre a házfalba rejtett 1944-es adatszolgáltatási ívek
Történelmi dokumentumokat, 1944-es adatszolgáltatási íveket tett elérhetővé az interneten Budapest Főváros Levéltára. Az íveken fel kellett tüntetni a háztulajdonos és valamennyi bérlő nevét, „zsidó” vagy „nem zsidó” mivoltát is.
Az MTI-nek eljuttatott közleményükben felidézték, hogy 2015 szeptemberében különleges irategyüttesre bukkantak egy Kossuth Lajos téri lakás felújítása során: a közfal kibontásakor mintegy hétezer oldalnyi dokumentum került elő, amelyről korábban azt hitték a szakemberek, hogy megsemmisült az 1944-45-ös ostrom alatt. Az értékes iratokat a lakástulajdonos „példamutató módon” átadta a fővárosi levéltárnak.
„Mint ismeretes, a zsidónak minősített budapesti lakosságot 1944 júniusában összeköltöztették a sárga csillaggal megjelölt házakba. Ennek előkészítését szolgálta Budapest helyettes polgármestere 1944. május 30-án kelt rendelete, melyben valamennyi fővárosi lakás és bérlő összeírásáról intézkedett.”
Az adatszolgáltatási íveket a háztulajdonos vagy házfelügyelője huszonnégy órán belül köteles volt kitölteni: fel kellett tüntetni a lakások lakbérét, szobaszámát, utcai vagy udvari fekvését, valamint a háztulajdonos és valamennyi bérlő nevét, „zsidó” vagy „nem zsidó” mivoltát.
Budapest Főváros Levéltára a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elvégezte a kimagasló történelmi értékű dokumentumok digitalizálását és feldolgozását. Az eredményt a Hungaricana felületén tették közzé.
Még több Kibic
A zsidó munkaszolgálatosoknak is emléket állítana egy katonatiszt kiadás előtt álló naplója
Wágner Levente tartalékos mérnök hadnagy naplóját 120 színes fotó teszi igazán különlegessé, amelyek a nehéz körülmények között dolgozó munkaszolgálatosokat is megörökítik.
Öldöklő harc folyt a zsidó lakásokért 1944-ben Budapesten
Az év elején egy Kossuth téri ház lakásának falából előkerült iratok erősen kapcsolódnak a holokauszt budapesti történetéhez.
A numerus clausus a korabeli antiszemita társadalomban nem számított szélsőséges törvénynek
A dualizmus korában még nem volt jellemző az állami antiszemitizmus, mivel óriási szükség volt a zsidókra. Karády Viktor és Kemény István Zsidóság a magyar nemzetépítésben a numerus clausus előtt és azután című könyvének bemutatóján jártunk.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
