Egy kortárs zsidó identitást próbálunk adni

Nemsokára itt a tu bisvát, a fák újéve, amely alkalomból a Bálint Ház most vasárnap (február 12.) Természet. Tudat. Zsidóság. néven rendez programot. Többek között erről, közösségépítésről és a kortárs zsidó identitás jelentéséről beszélgettünk Fritz Zsuzsával, a Bálint Ház igazgatójával.

A tu bisvát nem tartozik a legismertebb zsidó ünnepek közé, mint mondjuk a hanuka. Hogyan lehet mégis egy ilyen programra bevonzani az embereket?

Tu bisvát kapcsán a Bálit Házban azt a vonalat követjük, amely az Egyesült Államokban is évek óta jelen van, ez pedig a környezetvédelem és a környezettudatosság fontosságára való felhívás. A zsidó hagyományban ugyanis nincs kifejezetten olyan ünnep, amely ezekkel a témákkal foglalkozna, a tu bisvát viszont a fákat, a fák újévét ünnepli. Annak ellenére, hogy a fák újéve egy elég technikai dolog, tulajdonképpen egy mezőgazdasági mérföldkő, mégis ez egy remek alakalom arra, hogy fákról, virágokról, lepkékről beszéljünk. Vagyis a környezetről, a természetről és annak védelméről, vagy akár a globális felmelegedésről. Van tehát egy ünnepünk, ami diaszpórában egy kicsit furcsa ugyan, mert itt valóban nem lehet ilyenkor fákat ültetni, de megpróbáljuk kihasználni, hogy beszéljünk arról, mit is kellene tennünk, hogy megvédjük azt a környezetet, amelyben élünk.

A Bálint Házban az év többi napján mennyire figyeltek a környezettudatosságra?

Próbálunk, igyekszünk minél többet tenni, bár a mindennapokban még nem igazán sikerült ezt a témát behoznunk, azon kívül, hogy vannak szelektív kukáink. Néha azért vannak olyan programjaink, amelyek erről szólnak, általában pont tu bisvát-hoz kapcsolódóan, de szerintem nem figyelünk erre eléggé.

A programban egy tu bisvát széder elnevezésű rész is szerepel. A széder viszont inkább egy másik ünnephez, a peszáh-hoz köthető fogalom.

A tu bisvát széder tulajdonképpen egy kabbalista szokás, és mi már évek óta rendezünk a gyerekprogram keretében ilyet. Ez nem annyira kötött, mint a peszáhi széder, 15 fajta gyümölcsöt kell fogyasztani, és idén először ezt zenei és irodalmi programmal is társítani fogjuk. Szóval ez egy nagyon kötetlen, de jó hangulatú gyümölcsözés lesz. A hagyomány szerint a gyümölcsevés mellett a szokást elindító cfáti rabbik ilyenkor olyan idézeteket olvastak a Bibliából, amelyek valamilyen módon a fákról, a környezetről, a természetről szóltak. Természetesen most is lesz ilyen.

Lesz még egy elég komolynak ígérkező beszélgetés a globális felmelegedés kapcsán.

Mindig igyekszünk a témákat úgy felvetni, hogy azok ne csupán egyoldalú monológok legyenek, hanem valódi vita alakulhasson ki. A klímaváltozásról sokat hallani a mindennapokban, sokan meg vannak róla győződve, hogy ilyen nem is létezik, míg mások erősen érvelnek amellett, hogy bizony most vége a világnak. Ezért úgy gondoltuk, hogy izgalmas lehet, ha két valódi tudós ember vitatkozik a klímaváltozásról, hiszen tudományos érveket fogunk hallani, és nem az érzelmek vezetik majd a beszélgetés menetét. Ezzel remélhetőleg segíteni tudunk az embereknek, hogy megértsék a témában felhozott éveket, ellenérveket.

A Bálint Házban eleve próbáljuk olyan módon megközelíteni a zsidó ünnepeket, hogy kiemeljük a nagyon hagyományos keretei közül, és megszólítjuk az embereket, hogy jöjjenek, és egyrészt tapasztalják meg magát az ünnepet, a hagyományt, értsék meg annak az értékeit, másrészt pedig olyan dolgokat is megismerjenek, amelyek relevánsak, mai tartalommal bírnak, és esetleg kérdéseket vetnek fel bennük. A kettő összekapcsolásával pedig egy kortárs zsidó identitást próbálunk adni a tagjainknak. A tu bisvát pedig abszolút jó lehetőséget biztosít erre.

A Bálint Ház már több mint 20 éve működik. Ez idő alatt hogyan változott ez a kortárs zsidó identitás?

Azt gondolom, hogy az emberekben óriási vágy van, hogy fejlesszék a tudásukat a zsidóságról, ma már azonban mindenkire igaz, hogy tulajdonképpen választás kérdése lett, hogy ki mennyire akar ezzel a témával foglalkozni. A kortárs zsidó identitás tehát számomra azt jelenti, hogy mindenféle út lehet zsidó út, hogyha az valamilyen módon foglalkozik a zsidósággal. Lehet az a kulturális, a hagyomány, a vallás, a hovatartozás vagy éppen a családi része, a kortárs zsidóságban az a fontos, hogy ez nem csak fekete vagy fehér, hanem bőven van választási lehetőség. A mi célunk nem az, hogy megmondjuk, hogyan kell zsidónak lenni, hanem, hogy megadjuk a lehetőséget a zsidóság különböző elemeinek a felfedezésére. Akkor vagyok elégedett, ha valaki eljön hozzánk, mert valami felkeltette az érdeklődését, és elindul azon az utazáson, ami egyre beljebb viszi a zsidó közösségbe.

Éppen egy közvélemény-kutatás közepén jártok Bálint Ház 2.0 címmel. Mi ennek a kutatásnak a célja?

A Bálint Ház 1994-ben nyitott meg, és azóta nagyon sok változáson ment keresztül. Minden ilyen típusú intézmény életében kellenek mérföldkövek, amikor kicsit megállunk, és körülnézünk. Mi minden nap tesszük a dolgunkat, de egyáltalán nem biztos, hogy mindig rátapintunk arra, hogy ennek a közösségnek éppen mire van szüksége. 2005-ben, amikor átvettem a Bálint Ház vezetését, már próbáltunk ehhez hasonlóan képet alkotni arról, hogy hol van a helye ennek a közösségi háznak. Most megint szeretnénk körülnézni, és megkérdezni azokat is, akiket már sikerült elérnünk, és azokat is, akiket még nem, hogy mi az, amit esetleg jobban csinálhatnánk. Szeretnénk átvinni a közösségi házat egy Bálint Ház 2.0-ba, amely egyrészt a korábbi sikereke épít, másrészt pedig arra, amit az emberek rólunk gondolnak, ami alapján egy új irányt tudunk kijelölni magunknak.

Vannak olyan pontok, ahol úgy gondoljátok, hogy változtatni kellene?

Fontos valódi közösséget építeni a Bálint Ház tagjaiból, vagy legalább a látogatók egy bizonyos részéből, akik azért jönnének el hozzánk, mert itt találták meg a saját közösségüket. Másik lényeges pont, hogy a Bálint Házat maga a zsidó közösség is fenn tudja tartani, jelenleg ugyanis a JDC-MAZS Alapítvány működteti a Bálint Házat, az épületet pedig az épület tulajdonosa, a BZSH. Szeretnénk elérni, hogy azon felül, hogy az emberek fizetnek a programokért, megveszik a tagságinkat, egyre többen támogassák is az intézményt.

Nemrég felmerült, hogy a Bálint Ház kávézója teljesen kóser legyen. Miért van erre szükség?

Jelen pillanatban még tárgyalásokat folytatunk ezzel kapcsolatban. A ház tulajdonosa részéről felmerült egy igény arra, hogy ha ez a Budapesti Zsidó Hitközség épülete, akkor legyen benne kóser kávézó. Mi nyitottak vagyunk erre, hiszen az senkinek sem jelenthet hátrányt, ha a kávézónk kóser, arra viszont ügyelnünk kell, hogy ez egy színvonalas, nagy választékkal rendelkező, elérhető árú kávézó legyen. Már most is kaphatók kóser termékek a kávézóban, és hosszú távon majd meglátjuk, hogy ez hogyan működik.

A Rumbach zsinagóga újrahasznosítása körüli vitában többek között az is felmerült, hogy abból az épületből is szülessen egy közösségi ház. Szüksége lehet még egy hasonló funkciókkal bíró intézményre a hazai zsidó közösségnek?

Annak vagyok a híve, hogy virágozzék minden virág, ugyanakkor a magyar zsidó közösség egyik nagy visszatartó ereje is, hogy nagyon sok a duplikátum. Nagyon sok minden van, nagyon nagy a kínálat, nagyon sokféle szervezet működik, de sokszor anélkül, hogy tudnák, mit csinálnak a többiek. Bizonyos esetekben sokkal nagyobb sikert tudnánk elérni, ha összeraknánk az erőinket. Nem gondolom, hogy szükség volna még egy közösségi házra, ha az ugyanazt csinálja, mint amit a Bálint Ház. Viszont szükség lehet egy olyan közösségi térre, amely egy másik szeletét szólítja meg a közösségnek, és amely együtt tud működni velünk, hogy a közösséget minél hatékonyabban tudjuk közösen építeni.

Természet. Tudat. Zsidóság.

Fát ültetni? Februárban? Megőrültek ezek a zsidók? Nem, nem őrültek. Csak egy olyan naptárt követnek, mely más földrajzi tájon született, s melyet onnan szétvittek magukkal a diaszpóra minden irán…