Hogyan segítheti a judaizmus a szervadományozást?

A zsidó vallási törvények szerint a szervadományozás tilos, a halottakat ugyanis teljes egészükben kell eltemetni. Ezzel az érveléssel azonban nem mindenki ért egyet, és a halál meghatározásának alternatív magyarázatával élteteket mentenek meg.

A szervadományozás a zsidó vallási törvények szerint igencsak problémás, sok ortodox rabbi szerint ugyanis szerveket egy halottól elvenni egyenlő a gyilkossággal. A zsidó hagyományok szerint a halottakat egészben kell eltemetni, hiszen a messiás eljövetelekor a holtak majd szépen feltámadnak.

Mindezek miatt Izraelben hiába működik a világ egyik legfejlettebb egészségügyi rendszere, nagyjából 10 évvel ezelőtt kizárták az országot az EU donorprogramjából, ugyanis csak vittek szerveket, de szinte semmit sem tudtak beleadni a közösbe. Ami nem csoda, hiszen akkoriban az izraeliek csupán 3 százaléka rendelkezett donorkártyával. A vallásos zsidók a zsidó törvényekre, a háláchára hivatkozva nem voltak hajlandóak szervdonorok lenni, de a szekuláris zsidók között is sokan ragaszkodnak ahhoz a hagyományhoz, hogy testüket egészben temessék majd el.

Robert Berman egy ortodox zsidó, aki a szervadományozás mellett érvel, emellett ő a Halaikus Szervdonor Egyesület vezetője is. Berman egyszer odament egy McDonald’s-ban étkező izraelihez, akinek tetoválás volt a vállán és éppen sajtburgert evett, tehát két olyan dolgot tett, amely tilos a zsidó vallási törvények szerint. Berman megkérdezte tőle, hogy van-e donorkártyája, az izraeli pedig azt válaszolta, hogy nincs, mivel azt tiltják a vallási törtvények. Berman csodálkozva felhívta a figyelmét, hogy nem úgy tűnik, mint akit nagyon érdekelnének ezek a törvények, mire a tetovált izraeli közölte vele, hogy amikor eljön a halál ideje, akkor nagyon is érdeklik.

A test egészben eltemetése tehát Izraelben erősen be van ágyazódva a szekuláris zsidók között is. Berman szerint sokan mondják neki, hogy szükségük van a szerveikre a feltámadáshoz, amire ő csak azt válaszolja, hogy nem valószínű, hogy Isten majd feltámasztja a holokauszt során a krematóriumokban elégetett milliókat.

Berman a Tórában és a Talmudban próbált keresni valamit, amivel esetleg meggyőzhetné az embereket, hogy a szervadományozás a judaizmus szempontjából is megengedett. A Tórában három tiltás mondja ki, hogy a halott testét nem lehet megrongálni, nem szabad a temetését elhalasztani és nem lehet a testből haszonra szert tenni. Ezeket pedig mind elköveti az, aki szervet adományoz. Ezért aztán Berman egy olyan régi szóbeli törvényben talált kapaszkodót, amely azt mondja ki, hogy ha egy ember feje elválasztódik a testétől, akkor az az illető halott. A valószínűleg a lefejezésről szóló törvény viszont úgy is értelmezhető, hogy az agyhalott ember is halottnak számít.

Robert Berman

Ez pedig azért fontos, mert az agyhalott ember szerveit még fel lehet használni, a rabbik azonban általában úgy ellenőrzik a halál beálltát, hogy egy tükör vagy egy madártoll segítségével ellenőrzik az illető légzését. Ha már elhagyta a testet az utolsó lehelet, a lélek, akkor azt az embert halottnak lehet nyilvánítani. Az agyhalott ember viszont még lélegzik, szóval rabbinikus értelemben még nem halott, így eltemetni sem lehet. Ezzel a trükkel pedig sikerült kijátszani a vallási előírásokért aggódókat, és lehetségessé vált, hogy többeket meggyőzzenek a szervadományozásról.

2008-ban az izraeli parlament, a Kneszet el is fogadta az úgynevezett agyhalál-törvényt, amely szerint egy agyhalott személy jogilag és klinikailag is halottnak számít. Ezt egyaránt jóváhagyta az izraeli főrabbinátus és az orvosi közösség is. Ösztönzésképpen a törtvény szerint prioritást élvezhetnek azok, akik szervátültetésre szorulnak és három évvel a várólistára kerülésük előtt kiváltották a donorkártyát. Mindez segített az izraeli szervdonorok számát 3-ról 15 százalékra növelni, és a szervátültetésre váró izraeliek halálozási arányát évi 120-ról 80-ra csökkenteni.

(BBC)

Kapcsolódó cikkek

Fellázadtak az izraeli főrabbik a kormány reformjai ellen

2021.08.05.3 év ago
Az izraeli főrabbinátus tanácsa szerint a zsidó vallási törvényeknek ellentmondana, ha a kósersági szolgáltatások kikerülnének a rabbinátus hatásköréből.

A reform zsidó közösségek is gyűjthetnek egyházi 1%-os felajánlásokat az Alkotmánybíróság határozata alapján

2017.07.18.7 év ago
Az állam által el nem ismert kisegyházak, így a hazai reform zsidó közösségek számára kedvező határozatot hozott az Alkotmánybíróság. Eszerint diszkrimináció, hogy a bevett egyházak tagjai jövedelemadójuk 1%-át egyházuk számára felajánlhatják, a vallási tevékenységet végző szervezetek tagjai azonban nem élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »