A jövő év első felében lehet majd megint a zuglói zsinagógában imádkozni

A zuglói zsinagóga kigyulladását ismeretlen eredetű elektromos tűz okozta, de ebbe valószínűleg az épület nem megfelelő állapota is közre játszhatott. A kárfelmérés jelenleg is tart, a helyreállítási munkálatok azután kezdődhetnek meg, hogy kiderül az erre szánható összeg mértéke.

Mint az ismert, több mint egy hónappal ezelőtt, a Tóra örömünnepének estéjét tűz ütött ki a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) zuglói zsinagógájában, amely következményeként az épület megrongálódott, a tóraszekrény, benne három Tórával pedig teljesen összeégett. A zsinagóga jelenleg nem használható, a zuglói hívek ezért a Scheiber Sándor Gimnázium épületében imádkoznak, és előreláthatólag a jövő év első felében térhetnek vissza a Thököly útra. A tűzeset után több zsinagóga is jelezte, hogy szívesen befogadja a közösséget, a tűz napján például a Dohány utcában imádkozhattak a zuglóiak.

Ezeket az információkat Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke osztotta meg a zsidó média képviselőivel tartott találkozóján. Heisler arról is beszámolt, hogy a zsinagóga ismeretlen eredetű elektromos tűz miatt gyulladt ki, valószínűleg ebben közrejátszhatott az is, hogy a 20. század elején épült villa nem volt a legjobb állapotban. Az épület átvizsgálásakor például találtak eddig nem ismert építészeti megoldásokat is, de más forrásból is úgy tudjuk, hogy az elektromos vezeték rossz állapota okozhatta a tüzet.

Heisler András elmondása szerint a kárfelmérés jelenleg is folyik, annyi azonban már bizonyos, hogy a biztosító fizetni fog, azt viszont még nem tudni, hogy ez milyen összeget takar. A Mazsihisz a tűz után rögtön adománygyűjtésbe kezdett a Tórák pótlására és a helyreállítási munkálatok költségeire. Az adománygyűjtés során komolyabb összeg, több millió forint jött össze – ismertette a gyűjtés eredményét a Mazsihisz elnöke, aki azt is hozzátette, hogy szerettek volna segítséget kérni a kormánytól és az zuglói önkormányzattól is, erre végül nem volt szükség, ugyanis mindkettő még ezelőtt jelentkezett, és felajánlotta segítségüket. Ennek mértéke egyelőre még nem ismert.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a tűzeset másnapján szintén felajánlotta segítségét egy nyilvános közleményben, amely kapcsán egy kisebb adok-kapok alakult a két egyház netes felületén. Az EMIH a zsido.com-on jelentetett meg egy közleményt arról, hogy leégett a zuglói zsinagóga és ezért felajánlja segítségét a bajba jutott közösségnek. A Mazsihisz ezt rossz néven vette, mármint nem a felajánlást, hanem annak módját, és saját honlapján válaszolt, hogy köszöni a segítséget, de inkább azt szeretnék, ha az EMIH kifizetné a BZSH felé a 30 napon túl lejárt számláit. Ezt követően Oberlander Báruch rabbi fejtegette hosszasan, hogy a Tóra és a zsidó Bölcsek tanításai szerint teljesen rendben van az, ha valaki sajtóközleményben ajánlja fel segítségét. Erre a Mazsihisz részéről már nem kívántak reagálni.

Segítség a fentieken kívül művészektől is érkezik, többen rendeznek ugyanis jótékonysági segélykoncertet a zuglói zsinagóga javára. Gryllus Vilmos és Ránki Sára például a Goldmark teremben tartott adománygyűjtő koncertet, a Beyn Hayamim formáció pedig a Bethlen téri zsinagógában lépett fel hasonló céllal. Jótékonysági koncertet rendezett még a Hegedűs-Csáky zsinagóga is, ahol a Klezmerész mellett Gerendás Péter és Klein Judit is fellépett. Rajtuk kívül még Pandzarisz Dina, Kis-Kovács Luca, Ledinger Carmen, Szakács Hajnalka, valamint Zucker Immánuel, Budai Miklós és Rudas Dániel kántorok is előadásukkal járultak hozzá a megkárosodott zsinagóga megsegítéséhez.

Heisler András szerint a forrásoktól függ majd, hogy helyreállítás vagy egy nagyobb felújítás veszi majd kezdetét a zuglói zsinagógában. A Szombat kérdésére válaszolva Heisler elmondta, hogy a Mazsihisznek ugyan van tartaléka, azonban erre vonatkozóan nincs elkülönített forrása, így az adományokból befolyt összegtől, illetve az állami és önkormányzati támogatás nagyságától függ majd a helyreállítás mértéke is.

A Thököly úti zsinagóga összeégett tóratekercseit időközben eltemették a Kozma utcai temetőben. A Népszava beszámolója szerint a szertartáson gyászbeszédet mondott Frölich Róbert országos főrabbi és Kardos Péter, a zuglói zsinagóga főrabbija, aki a zuglói zsinagóga históriájából idézte meg azok emlékét, akik valaha ezekből a tekercsekből olvastak föl. A szertartáson részt vett Iványi Gábor lelkész, Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke, Schőner Alfréd, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora, Markovics Zsolt, a Dózsa zsinagóga főrabbija és Totha Péter Joel győri rabbi is. A tóratekercseket a Mártír Emlékmű mellett temették el.