Csúcsra jár az idegenellenesség Magyarországon

Több kutatás eredménye is azt mutatta ki, hogy soha nem látott magasságokba nőtt az idegenellenesség Magyarországon. Míg korábban a cigányok voltak a leggyűlöltebbek, a migrációs válság és a kormány menekültellenes kampánya óta azonban a muszlimok vették át a helyüket.

Amióta mérik, soha nem volt még olyan magas az idegenellenesség Magyarországon, mint jelenleg. A menekültellenes kampányok hatását több kutatás egyszerre mutatta ki. A Tárki adatai szerint már az emberek több mint fele idegenellenes, az Index megbízásából a Závecz Research által készített felmérésből pedig kiderül, hogy már nem a cigányok, hanem az arabok a legelutasítottabbak.

A Tárki 25 éve méri kérdőívek segítségével az idegenekkel szembeni viszonyulásokat Magyarországon, és az októberi felmérés olyan eredményeket hozott, amelyek már egészen kiugró elzárkózást jeleznek. Válaszaik alapján már az emberek 58 százaléka látszik idegenellenesnek.

Ez rekordadat, ami jelentősen meghaladja a korábbi, már eleve magas szintet. Míg a 2012 előtti években nagyjából 30 százalék körül volt Magyarországon az idegenellenesek aránya, ez a szám 2015-ig 40 százalék körüli magasságba emelkedett. Innen nőtt meg hirtelen korábban nem látott ütemben és mértékben, úgy, hogy most már az emberek 58 százaléka idegenellenes.

Az idegenellenesség akkor ugrott meg nagyon, amikor már sokkal kevesebb volt Magyarországon a jól látható idegen, ellenben a politikai kampány továbbra is ezerrel pörgött. Bár ez ellentmondásnak tűnhet, valójában ilyen a gyűlölet lélektana: Az arc nélküli idegent könnyebb utálni és rettegni, mint azt, akit hús-vér személyként, esetleg szenvedő helyzetben látunk. Az idegenellenesség ennek megfelelően nőtt hatalmasat az idei év elejére, és ez a folyamat folytatódott a legutóbbi hónapokban is, hogy aztán a kvótanépszavazás hónapjában meglegyen a rendszerváltás utáni új magyar csúcs.

Három csoporttal szemben különösen nagyok az ellenérzések, és ezek, illetve ezek sorrendje önmagában is tanulságos. A cigányoké hosszú ideje a legelutasítottabb csoport, a válaszolók kétharmada most sem járulna hozzá, hogy cigány szomszédja legyen. De most van egy a cigányságnál is inkább elutasított kisebbségi csoport: az araboké. Őket csak az emberek ötöde fogadná el fizikai közelségben – hogy az arabok 2015-ben átvették az utolsó helyet, nem nagyon tekinthető másnak, mint a migrációs válság és a menekültellenes kampány hatásának.

A többség fejében a jelek szerint most a cigányok és az arabok versengenek a leginkább elutasított pozícióért – rezonálva a kormányzati retorikára, amely sokszor szintén a „megvannak nekünk a saját szerencsétlenjeink” szövegekkel hangolt a menekültek befogadása ellen. A kampány eredménye, hogy most már van egy olyan képzelt csoport, amelytől az emberek a cigányoknál is jobban tartanak – ez lenne a roma integráció eddigi legnagyobb sikere.

A bal- és jobboldali ellenzéki pártok szavazóinak előítéletessége összességében hasonló mértékű. Minden csoportot figyelembe véve az MSZP és a DK szimpatizánsai nem kevésbé idegenellenesek, mint a jobbikosok, miközben a Fidesz szavazóinak vannak a legerősebb ellenérzései a kisebbségekkel szemben. Abban azonban, hogy az egyes csoportokhoz hogyan viszonyulnak, már jelentős különbségek vannak: az erdélyi magyarokat a DK-sok, a cigányokat a jobbikosok, az arabokat és a homoszexuálisokat a fideszesek utasítják el a legnagyobb mértékben.

A European Social Survey (ESS) 2015 tavaszán kérdezte végig az európai országokat a migrációról, ami azért gond, mert a migrációs válság pont ezután tört ki. Persze ezért nem hibáztatható az ESS, már évekkel ezelőtt megvolt a kérdezés menetrendje, nem készülhettek fel 2013-ban arra, hogy 2015-ben több százezer ember kel útra Európa felé.

Az ESS ezzel szemben azt mutatja meg, hogy már a migránsválság előtt is a magyarok voltak a legellenségesebbek a bevándorlókkal szemben. A magyar idegenellenesség még a többi keleti országban mért adatnál is nagyobb, a nyomunkba is csak a csehek és az észtek érnek. (Érdekes, hogy Lengyelország néhány kérdésben kilóg a régiónkból, és az egyetlen keleti EU-tagállamként a barátságosabb társadalmak közé került.)

Magyarországon azonban még a határon túli magyarok elutasítottsága is 10 százalék fölötti. Az országhatáron kívül élő nemzettársaikat ennél jobban csak a csehek utasítják el, ők viszont nem gyűlölik annyira a cigányokat, a muszlimokat és a zsidókat, mint a magyarok.

2015 tavaszán még az ESS által megfigyelt országokban Lengyelországot kivéve mindenhol a cigányok elutasítottsága volt a legmagasabb. (Lengyelországban a muszlimoké.) A cigányokat követték a muszlimok, őket pedig többnyire a zsidók. Az ESS ezen kívül rákérdezett még a szegényebb európai országból származók, a szegényebb nem európai országból származók, a más etnikai csoportba tartozók, és a határon túli nemzettársak befogadására is.

Magyarországon 4 emberből 3 ebből a hét csoportból legalább egyet nem lenne hajlandó semmilyen körülmények között az országba engedni, a lakosság 20 százaléka pedig konkrétan mindenki előtt lezárná a határokat.

Ilyen magas idegenellenességet az ESS semelyik másik országban sem mért.

(Bővebben: Index + 444.hu)