Az iráni elnök, Haszán Róháni Washingtont bírálta, Mahmúd Abbász bocsánatkérést követelt Londontól a Balfour Nyilatkozatért, Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő pedig meghívta Abbászt Jeruzsálembe.
Az iráni elnök, a Palesztin Hatóság elnöke és az izraeli miniszterelnök egymás után szólalt fel csütörtökön az ENSZ Közgyűlés ülésszakán. Haszán Róháni Irán elnöke elsősorban a világhatalmakat ostorozta és mindenekelőtt Egyesült Államokat bírálta. A világ nagyhatalmait tette ugyanis felelőssé azért, hogy terjed és erősödik a terrorizmus, az Egyesült Államot pedig azért bírálta, mert szerinte nem tartja maradéktalanul tiszteletben azt a 2015-ben aláírt hathatalmi megállapodást, amelyet az iráni atomprogramról kötöttek. A „tisztelet hiányát” felróva az iráni politikus „az amerikai magatartás azonnali korrekcióját” sürgette. „Ha Washington elbukik a megállapodás valóra váltásában, akkor ez tovább gyengíti p szavahihetőségét” – fogalmazott Róháni.
Az iráni vezető bírálta az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelső bíróság azon döntését, amely lehetővé teszi iráni javak lefoglalását, elkobzását. Róháni szerint a döntés „cionista csoportok nyomásgyakorlásának” tudható be, amelyek szerinte képesek a kongresszust „védhetetlen” döntésekre rábírni.
Az elnöknek volt mondanivalója a térségben nagy riválisának számító Szaúd-Arábia számára is. Felszólította Rijádot, hogy – ha valóban békességre törekszik és komolyan gondolja a biztonságot a térségben – hagyjon fel az ellenségeskedéssel és a megosztó politikával.
A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász történelmi időkhöz és eseményekhez nyúlt vissza a beszédében. Felszólította Nagy-Britanniát, hogy kérjen bocsánatot a száz évvel ezelőtt tett Balfour Nyilatkozatért, amelyben támogatta egy zsidó haza létrejöttét Palesztinában.
Abbász ezt a nyilatkozatot hibáztatta a palesztin nép katasztrófájáért, és követelte, hogy London vonja le a következtetéseket, és ismerje el a palesztin államot.
Kijelentette azt is, hogy a megszállt palesztin területek izraeli betelepítése lerombolja a két állam létén alapuló megoldásba vetett minden reményt.
A palesztin politikus az ENSZ vezetőit arra szólította fel, hogy a 2017-es évet nyilvánítsák a palesztin területek izraeli megszállásának véget vető esztendőnek. Abbász szerint az izraeli telepek létesítése a megszállt ciszjordániai palesztin telepeken „lerombol” minden reményt, amit a két állam – Izrael és Palesztina – létrehozásába vetettek.
A palesztin vezető után felszólaló izraeli kormányfő, Benjámin Netanjahu meghívta a palesztin elnököt, hogy szólaljon fel a jeruzsálemi parlamentben, és kijelentette, hogy ő is örömmel mond beszédet Rámalláhban, a palesztin törvényhozásban.
Abbász pár perccel korábban elhangzott szavaira reagálva kijelentette: az izraeli-palesztin konfliktus soha sem az izraeli telepítésekről szólt.
„Ez soha sem volt így. Ez a konfliktus mindig is a zsidó állam létéről szólt” – mondta. Netanjahu hangoztatta azt is, hogy az ENSZ – mint fogalmazott – „a kezdeti erkölcsi erőből erkölcsi bohózattá” alakult.