A Karib-tenger elfeledett zsidó kalózai

Kevesen tudják, de Jamaicában egykoron virágzó zsidó közösség létezett, amelynek tagjai között a kereskedők mellett szép számmal akadtak a Karib-tengeren fosztogató kalózok is. Most Jamaica egykori zsidó lakosainak leszármazottai próbálják újraéleszteni a sziget elfeledett zsidó örökségét.

Kingston, Jamaica fővárosának egyik temetőjében hét sírkő egészen eltér a többitől, ezekre a síkövekre ugyanis héber feliratot és egy-egy csontokkal keresztezett koponyát véstek. Zsidók 1655-től kezdve képezték a jamaicai kultúra szerves részét, amikor is a britek átvették a sziget irányítását a spanyoloktól. Ekkortól fogadták szívesen a zsidó bevándorlókat, akik közül sokan sikeres arany, illetve cukor kereskedők voltak, néhányan pedig, mint például Moses Cohen Henriques, a híres Morgan kapitány tanácsosa, fosztogatásból élő kalózok.

Annak ellenére, hogy ma Jamaicában nagyjából 200 zsidó él, a szigeten legalább 21 zsidó temető található. A 18. században a zsidók Jamaicára már, mint saját karib-tengeri hazájukra tekintettek, mivel a zsidó kereskedők itt voltak jelen a legnagyobb arányban az egész térségben. Jamaica, amely csak egy négy órás repülőútra van New Yorktól valószínűleg most is a zsidó kulturális élet részévé válhatna, ha történetének ez a része valamivel ismertebb lenne.

Amennyiben Jamaica, Florida után egy második trópusi zsidó otthonná alakulna, akkor annak központi helye minden bizonnyal a régi kalózparadicsom, a Kingston előtt elnyúló földnyelven található Port Royal lenne. A 17. században itt volt ugyanis a sziget zsidóságának is a központja, zsinagógával és egy fontos útvonallal, amelyet zsidó utcának neveztek. Mindez azonban elpusztult az 1692-es földrengésben.

Manapság többen – köztük Anna Ruth Henriques, Moses Cohen Henriques egyik leszármazottja – is azon dolgoznak, hogy zsidó turistákat csábítsanak Jamaicára, egyelőre főleg az Egyesült Államokból és Kanadából próbálják őket a szigetre vonzani. A szervezett utak legfőbb elemei természetesen a zsidó kalózok örökségét bemutató túrák. Ezeknek a temetők mellett része az 1655-ben épült Fort Charles erőd is, amely ágyúi még mindig az öböl felé merednek, mint egykor, amikor még a „bűn városába” visszatérő kalózhajókat biztosították.

(Smithsonian)