Hatalmas előrelépésnek számít az új zsidó hittankönyv

Évtizedek óta nem jelent meg olyan magyar nyelvű zsidó hittankönyv, amely az iskolákba való oktatásra is alkalmas lett volna. A most napvilágot látott könyv éppen ezért mindenképpen hatalmas előrelépésnek számít, annak ellenére, hogy formai és tartalmi hibák egyaránt felmerültek. A könyv szerzői szakmai bemutató alkalmával próbálnak majd ezekre magyarázatot adni.

„Ez a könyv olyan, mint egy terített asztal, amely a zsidóság sokszori értelmezését, megközelítését próbálja egyszerre szolgálni” – mondta Horányi Gábor, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola igazgatója a Mazsihisz által frissen kiadott Zsidó hittankönyv I. bemutatóján. A könyvbemutatót kicsit talán meglepő módon nem a Mazsihisz egyik intézményében tartották meg, hanem a Lauderben, Heisler András szerint ezzel a hitközség éppen a változó világra való nyitottságát és a sokszínűségét próbálta kifejezésre juttatni. A Mazsihisz elnöke kiemelte, hogy a könyv egy együttműködés eredménye, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) rendkívüli támogatását külön meg is említette.

Nem véletlenül, az EMMI ugyanis hét és fél millió forinttal támogatta a könyv megjelenését, a bemutatón Soltész Miklós Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős Államtitkár azt is elmondta, hogy az új zsidó hittankkönyv létrejötte mennyire fontos mindenki számára, hiszen „megmutatja az Ószövetségnek azt a fantasztikus, embert és világot formáló tanítását, amire végül is az egész világunk alapszik”.

Az új hittankönyv valóban a tórai történetek mentén próbálja a zsidó vallást bemutatni – mint ahogy azt Róna Tamás rabbi, a könyv egyik szerzője a Kibicnek elmondta – elsősorban annak a nagyjából 130 diáknak, akik választható zsidó hittant tanulnak az ország mintegy 3500 általános iskolájában. A kormány három éve tette kötelezővé a hittan, illetve az erkölcstan oktatását, a célnak megfelelő zsidó hittankönyv azonban ezidáig nem volt elérhető. Bár jelentek meg korábban informális oktatásra alkalmas könyvek, mint például Verő Bán Linda Zsidongó kötetei, és a háború előttről is fennmaradtak a zsidó négyosztályos elemikben használt tankönyvek, ezek azonban nem felelnek meg a mai általános iskolák követelményeinek.

Mivel sem a Talmud-Tórákon, sem pedig a zsidó iskolákban nincs egységes oktatási anyag, ezért remek alkalom nyílt arra, hogy ezt az űrt egy új tankönyv elkészítésével betöltsék. Róna Tamás összegyűjtötte a létező összes olyan könyvet, amely 1860 óta ebben a témában megjelent, oktatási monográfiáktól kezdve munkafüzeteken át egészen a felekezeti iskolákban ma is használt tananyagokig mindent. Az ezekből összeállított tervet bemutatta a Mazsihisz vezetőségének, majd miután zöld utat kapott megkereste azokat az embereket, akikkel nekilát elkészíteni a nyolc részesre tervezett sorozatot. Így került a képbe a könyv társszerzője, Nógrádi Gergely, aki azon kívül, hogy elismert kántor, több ifjúsági regény szerzője is.

A sorozat darabjai tankönyvek, munkafüzetek és szöveggyűjtemények is egyben, formális, illetve informális oktatásra is alkalmasak lesznek. A most megjelent első rész az általános iskola első osztályosainak, tehát a 6-8 éves korosztálynak készült, 120 oldalon 24 fejezetet, 2000 rajzot és 100 feladatot tartalmaz. A könyvet képregények, térképek, játékok színesítik, a tanulókat pedig egy Golda nevű bagoly és egy Joni nevű majom, mint az unokájának magyarázó nagymama vezeti végig a könyv oldalain. A fő irányvonal a Tóra történeteinek némileg humoros bemutatása, az első könyvben a teremtéstől egészen Izsák (majdnem) feláldozásáig a legfontosabb részek szerepelnek.

„Egy-egy fejezetrész több rendszert tartalmaz, a legelején Mózes első könyvétől indulva bemutatjuk az ősapák történetét egészen Mózesig, de eközben már elkezdjük tanítani a héber ábécét” – magyarázza Róna Tamás a hittankönyv felépítését. „Ehhez csatolunk már a könyv elején olyan fogalmakat, mint az Örökkévaló, Izrael, a kipa, a talit, a tfilin, a mezuza és így tovább. Emellett vannak az imák és az énekek. Próbáltunk teríteni egy asztalt, amin nagyon sok minden található” – mondja a rabbi. A könyv szerzői tehát próbáltak minél nagyobb merítést kínálni az oktatóknak, hogy az oktatási formának megfelelő tartalmat tudjanak találni.

„Amikor kiderült, hogy készülőben van egy zsidó hittankönyv, akkor nagyon megörültünk, hogy végre lesz miből tanítani” – meséli a Kibicnek Kőszegi Judit, aki három éve tanít zsidó hittant általános iskolákban. „A megjelenés előtt több hitoktatóval együtt jeleztük, hogy szeretnénk belenézi, és elmondani a véleményünket, végül is, ezt a könyvet nekünk kellene majd a munkánk során használni. Ezt azonban elutasították, többek között azzal az indokkal, hogy más tanárok sem láthatják a tankönyveket a megjelenés előtt” – mondja a tanárnő, aki szerint az új hittankönyvnek tartalmi és formai hibái is vannak. Amellett, hogy alapvetően egy szép kiadványról van szó, az általános iskola első osztályosainak szánt könyv túl nagy és nehéz, a papírja ráadásul olyan anyagból készült, amire nem igazán lehet ceruzával írni, az elsősök viszont kizárólag ceruzát használhatnak. Ráadásként nagyon sok az olyan feladat, amely írás- és olvasási tudást igényel, igaz, ezt a szerzők az előszóban is jelzik.

A tartalmi problémák közül a legsúlyosabbnak Kőszegi Judit a vallásos embereket bemutatni kívánó részt tartja, ahol véleménye szerint kizárólag a külső jegyek alapján határozza meg a könyv, hogy ki vallásos, és ki nem. „Sztereotip módon mutatja be a könyv a vallásos embereket, hiszen nem minden keresztény katolikus pap, nem minden buddhista szerzetes és nem minden vallásos zsidó szakállas, pajeszos nagykalapos” – osztja meg a könyvvel kapcsolatos fenntartásait Kőszegi Judit. A tanárnő szerint a könyv több helyen is azt erősíti, hogy a vallásos zsidók kizárólag az ultraortodoxokra, haszidokra jellemző kinézettel rendelkezhetnek, ebben a korosztályban viszont pont ezeknek a sztereotípiáknak az ellenkezőjét kellene tanítani. Kőszegi Judit a könyvön végigvezető figurákat és a bőséges feladatválasztékot mindenképp az új hittankönyv erősségei közé sorolja.

Az egyeztetés hiányát Róna Tamás rabbi is elismeri, a szerzők ugyan szerették volna még a megjelenés előtt bemutatni a könyvet a tanároknak, erre azonban anyagi okokra hivatkozva végül nem volt lehetőség. A könyv készítésének folyamatába ugyan bevonták Szeszler Annát, a Lauder volt igazgatóját, ám ez a hittantanárok szerint nem pótolta a szélesebb körű szakmai egyeztetést. Róna Tamás szerint az, hogy a vallásos zsidók a könyv általi bemutatását egyesek sztereotipnak vélik, szintén az egyeztetés hiányából fakad. Az új hittankönyv ugyanis elsősorban azoknak az általános iskoláknak készült, ahol sokszor a zsidókat ördögszarvval, patával, nagy orral, világuralommal azonosítják, és ha innen nézzük, akkor a könyv pont ezen sztereotípiák ellenében kíván fellépni.

A ceruzaproblémáról Róna Tamás megjegyezte, hogy szándékosan választották a fényesebb papírt és a kemény fedelet, ugyanis ezáltal egy tartós, masszív könyv jöhetett létre, amely hosszú éveken keresztül segítheti az iskolákat a zsidó hittan oktatásában. „A célcsoportunk elsősorban nem a Scheiber vagy Lauder iskolákban tanuló 670-680 diák, aki amúgy is megkapja a szükséges tudást, hanem az a nagyjából másfél millió gyerek, aki eddig fals információkat kapott a zsidóságról” – magyarázza a könyv szerzője. A tervek szerint ugyanis minden általános iskola könyvtára számára biztosítanának egy-egy példányt a könyvekből, így azok is hozzájuthatnak, akik egyébként nem tanulnak zsidó hittant.

http://www.youtube.com/watch?v=yZI3OzucXtI

Az még kérdéses, hogy a zsidó iskolák milyen formában használják majd a könyveket, ha egyáltalán. Rév Kata, a Lauder judaisztika tanára, aki az új hittankönyv pedagógiai lektora is volt, a Kibicnek elmondta, hogy a Lauderben egyelőre nem tervezik a saját szerkesztésű tankönyvek lecserélését, bár elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben, valamilyen formában esetleg az új könyvet is bevonják az oktatásba. A tanárnő kiemelte, hogy az új tankönyvből például hiányoznak a zsidó ünnepek, amelyek náluk már az első osztályos tananyagnak is részei. A Scheiber Sándor iskola tanárai pedig még nem találkoztak az új könyvvel, így azt sem tudták megmondani, hogy használni fogják-e. Ez annak ellenére sem biztos, hogy Heisler András a bemutatón kijelentette, a Scheiberben mindenképpen ebből a könyvből fognak tanítani.

A tervek szerint a sorozat nyolc részből fog állni, így az általános iskola mind a nyolc osztályának hittanoktatási anyagát lefedi majd. A második rész, amelyben Róna Tamás elmondása szerint már az ünnepek is meg fognak jelenni, előreláthatóan október végén fog elkészülni, ezután a szerzők rögtön hozzáfognak a következő kötet írásához. Ami pedig a folytatást illeti, csak remélni tudjuk, hogy ezúttal nem marad majd el a szakmai egyeztetés a hittant oktató tanárokkal.

UPDATE: A cikk megjelenése után Róna Tamás rabbi jelezte, hogy sikerült megszervezni a hiányolt szakmai bemutatót a hittantanárok számára. A könyv készítői november 10-én a Síp utcába várják a tanárokat, ahol megpróbálnak minden kérdésre és felvetésre válaszolni, többek között cikkünkben megjelent kritikákra is lehető legjobb tudásuk szerint fognak reagálni. Róna Tamás szerint a szakmai bemutató után remélhetőleg eloszlanak majd azok a „tévhitek”, amelyek „valószínűleg az új hittankönyv hiányos ismerete miatt merülhettek fel”.