Oktatási reformot követelnek az ultraortodoxok Izraelben

A közismereti tárgyak oktatását követeli több száz ultraortodox vallásos szülő Izraelben, szembemenve ezzel az e tárgyakat szigorúan elutasító politikai képviselőikkel. Az ultraortodox közösségben ugyanis egyre többen „modern” módon próbálnak élni, és lehetővé szeretnék tenni gyermekeik számára a magasabb fokú tanulmányokat.

A közismereti tárgyakat is tanító vallási iskolák életre hívását követeli az oktatási miniszterhez eljuttatott petícióban több száz ultraortodox vallásos szülő Izraelben, szembehelyezkedve az e tárgyak oktatását szigorúan elutasító politikai képviselőikkel.

A kezdeményezés hátterében az áll, hogy az izraeli parlament, a kneszet a jövő hét végéig gyorsított eljárásban fog szavazni az előző kormány összes ultraortodoxokkal kapcsolatos reformintézkedésének felszámolásáról. A többségi pártok által tervezett módosításokkal egyebek között a vallásos iskolák, a jesivák a régi mértékben élveznék az állami támogatásokat, és megszűnne a közismereti tárgyak tanításának előírása, amelynek azonban a gyakorlatban jelenleg sem szereznek érvényt. A változtatásokat Benjámin Netanjahu miniszterelnök ígérte meg a vallásos pártoknak a kormánykoalícióhoz való csatlakozásuk fejében.

Az Izraelben élő ultraortodox, vagy helyi nevén haredi csoport jelenleg több mint 750 ezer főt tesz ki a mintegy 8,5 milliós lakosságon belül. A közösség többsége csak a vallási iratok tanulmányozásával foglalkozik és nem dolgozik, gyakran mélyszegénységben élnek, miközben segélyezésük egyre nagyobb gazdasági terhet jelent az ország számára. Sokan közülük szándékuk ellenére szorulnak ki a jól fizető állásokhoz magas képzettséget igénylő munkaerőpiacról, mert jelenlegi oktatási intézményeikben, a jesivákban nem tanulnak angolt és matematikát, és ezért nem tudnak sem leérettségizni, sem érettségi hiányában a felsőoktatási intézményekben továbbtanulni.

A vallásos pártok hevesen ellenezték a közismereti tárgyak kötelezővé tételét, és legnagyobb sikerüknek éppen a jelenleg mintegy négyszázezer tanulót érintő törvény jövő héten várható hatályon kívül helyezését tekintik. Azonban az ultraortodox közösség igen megosztott a kérdésben, egyre több vallásos szülő szembeszáll politikai vezetőikkel.

A Háárec értesülése szerint több száz szülő kérelemmel fordult Naftali Bennet oktatási miniszterhez, amelyben olyan ultraortodox oktatási alternatíva kidolgozását követelték, amelyben a közismereti tárgyakat is elsajátíthatják a diákok. Kérelmükben azt írják, hogy ezek a tanulmányok „nélkülözhetetlenek az élet minden szintjén a siker eléréséhez”.

A Háárec szerint az ultraortodox közösségben egyre többen „modern” módon próbálnak élni, munkát vállalnak, okostelefont használnak, és gyermekeiket államilag támogatják különórákra járatják angolt tanulni, hogy lehetővé tegyék számukra a magasabb fokú tanulmányokat.

Csütörtökökig 620-an írták alá Bennethez címzett kiáltványukat, s a lapnak elmondták, hogy minden összegyűjtött aláírás mögött további tízen biztatják őket, akik nem merik kézjegyüket adni. Kérvényükben azt írták, hogy az előző oktatási miniszter, Saj Piron féle „kényszerítés” nem volt járható út a valódi belső változáshoz az ultraortodoxok körében.

„Aggodalommal figyeljük a helyzetet, amelyben nincs a közismereti tárgyakat is tartalmazó oktatási alternatíva gyermekeink számára” – állítják, és önkéntes alapon angolt és matematikát is tanító iskolákat követelnek.

Képviselőik találkozót kértek Bennettől. A kezdeményezők között van többek közt Becalel Kohen jeruzsálemi rabbi is, aki olyan, a vallási vezetők által sokat bírált középfokú jesivát működtet, amelyben az érettségit is megszerezhetik a gyerekek, és ezzel megnyílik útjuk a továbbtanulás, a nagyobb fizetéseket ígérő szakmák felé.

Támogatja a petíció elkészítőit a vallásos életmódot elhagyottak érdekvédelmi szervezete is, akik néhány hónapja beperelték az izraeli államot, mert gyerekkorukban nem tanítottak nekik közismereti tárgyakat. Kártérítési igényüket az izraeli kormány azzal utasította el, hogy szüleik és vallási intézményeik a felelősek a hiányosságért.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »