Csak látszólag nem történik semmi a Sorsok Háza körül. Zoltai Gusztáv kormánytanácsadó Glatz Ferencre cserélné Schmidt Máriát.
Egész mostanáig úgy tudtuk, hogy a Józsefvárosban vegetáló új emlékközpont, a Sorsok Háza szakmai koncepciójának kidolgozásával Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját (formailag a nevével fémjelzett közalapítványt) bízta meg a kormány. Dokumentumok, interjúk és nyilatkozatok sora tanúskodott erről.
Ehhez képest a Lázár János vezette Miniszterelnökség – kérdésünkre, hogy Schmidt Máriától megkapták-e már a Sorsok Háza részletes koncepcióját – ezt válaszolta: „A Miniszterelnökség nem szerződött senkivel a Sorsok Háza részletes koncepciójának elkészítésére, így nem is kaphatott ilyen anyagot senkitől. Ahogyan korábban is, most is az a kormány álláspontja, hogy a Sorsok Háza csak akkor valósulhat meg, ha annak koncepciójáról konszenzus jön létre a magyarországi zsidó közösség, a holokauszttúlélők, továbbá az oktatási-kutatási szakértők között. Ezt követően lehet felkérni bárkit részletes koncepció kialakítására.”
A Sorsok Háza létrehozására 7,5 milliárd forintot különített el a kormány. Az emlékközpontot eredetileg 2014 áprilisában kellett volna átadni. A beruházás egy évet csúszott: bár a műszaki átadás még mindig nem történt meg, tavaly tavasszal gyakorlatilag befejeződött az építkezés.
Azóta a Sorsok Háza üresen áll, és a kilátások nem túl biztatók. A Miniszterelnökség közlése szerint jelenleg „nem folyik egyeztetés a kiállításról. Egy olyan kiállítási koncepció kidolgozására van szükség, amelynek alapja egy átfogó, előzetes munka, amely azonban jelenleg nem áll rendelkezésre.”
Közben a Miniszterelnökség kivételével mindenki Schmidt Máriát tekinti a projekt vezetőjének. Azok, akik elutasítják személyét, úgy gondolják, vele nem képesek konszenzusra jutni.
Lázár János tanácsadója, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatója információink szerint azt javasolja a patthelyzet feloldására, hogy a Sorsok Háza szakmai koncepciójának elkészítésére a kormány kérjen fel tekintélyes történészeket: Glatz Ferencet, Karsai Lászlót és Ungváry Krisztiánt.
A cikk itt folytatódik.
