Többféle kisebbség tagjai tanulnak az ORZSE szociális munkás szakán, például romák vagy melegek. A családias hangulatú képzésen viszonylag kevesen vesznek részt, ám ennek nagy előnye, hogy az oktatók sokkal jobban odafigyelnek a hallgatókra, és egyénre szabott képzést nyújtanak. Interjú Háberman Zoltán tanszékvezetővel.
Magyarország és Európa egyetlen zsidó egyetemén, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen (ORZSE) nem csak a zsidó tudományokkal kapcsolatos szakok kaptak helyet, hanem olyan, az egész társadamat megcélzó oktatás is szerepel a palettán, mint a szociális munkás szak. Miért volt szükség egy ilyen irányú képzésre?
A zsidó közösség számos szociális intézményt működtet, ahol fontos, hogy szakképzett szociális munkások dolgozzanak. Ehhez adja az utánpótlást ez a képzés. Lényeges, hogy a nálunk végző diákok érzékenyek legyenek a zsidóság problémáira, tudják, mi az az antiszemitizmus, a holokauszt, és hogy ennek milyen többgenerációs hatása van. Ezt a képzést az állam hivatalosan akkreditálta, felsőfokú BA diplomát lehet itt szerezni, amelyet az Európai Unióban ugyanúgy elismernek, mint bármelyik nagy egyetem képesítését. Ezzel a papírral is lehet különböző mesterszakokra jelentkezni, például az ELTE Társadalomtudományi Karára.
Általában hányan jelentkeznek egy évben?
Ez mindig is családias szak volt. Minden évfolyamra körülbelül tizenöten járnak. Ennél többen szoktak jelentkezni, de van lemorzsolódás. Érdekes, hogy hozzánk általában nem a tipikus egyetemista korosztály jelentkezik, hanem egy kicsit idősebbek.
Mi lehet annak az oka, hogy a fiatalok kevésbé jelentkeznek ide?
A 30-40-es korosztálynak sokkal vonzóbb az a családias légkör, amit mi nyújtunk, a fiatalokat jobban csábítják a nagy egyetemek, a tömegképzések. Minket azok találnak meg leginkább, akiknek eddig nem volt lehetőségük tanulni vagy már dolgoztak szociális területen, de szükségük van egy diplomára. Ők már nem szívesen iratkoznak be 18-19 évesek közé. Nem mindenkinek, még a zsidók számára sem feltétlenül vonzó az, hogy ez egy zsidó egyetem, de mi szeretnénk, ha a fiatalok közül is egyre többen látnának fantáziát abban, hogy egy zsidó szellemiségű intézményben tanulhassanak, ahol több egyéni figyelmet kapnak.
Mit lehet elmondani a zsidó és a nem zsidó diákok arányáról?
A hallgatók többsége nem zsidó. Nagyon furcsa és érdekes pszichológiai jelenség. Ettől függetlenül az egyetem a zsidóság értékei és szellemisége szerint van felépítve, a tanév rendje a zsidó ünnepekhez igazodik, mindenkinek kell tanulni zsidó történelmet, filozófiát, társadalomtörténetet, hébert és judaisztikát.
Hogyan találnak meg benneteket azok, akik nem zsidók?
Többféle kisebbség tagjai tanulnak nálunk, például romák vagy melegek. Ők általában azért jönnek ide, mert úgy érzik, itt védett környezetben vannak, itt nincs semmilyen kirekesztés. Egymásnak adják át az információt az egyetemről, tehát főként szóbeszéd útján terjed a hírünk. Előfordult már többször is, hogy megkezdi a képzést egy anya, majd a következő évben jön utána a fia is.
Mégis kevesen tudnak erről a szakról. Ez miért van?
Mert mi kicsik vagyunk a nagy egyetemekhez képest, nem tudunk velük versenyezni. 20-25 embernél nem is tudnánk több diákot felvenni. Ennek viszont az a nagy előnye, hogy sokkal jobban odafigyelünk a hallgatókra, és egyénre szabottabb képzést nyújtunk.
Hol lehet elhelyezkedni ezzel a diplomával?
Bármilyen szociális alapítványnál, egyháznál, bárhol, ahol szociális munkásokat foglalkoztatnak, legyen ez zsidó vagy nem zsidó intézmény. Például a MAZS Alapítványban sokan dolgoznak ilyen végzettséggel, de a zsidó közösség minden szociális intézményében vannak régi hallgatóink. Az Alma utcai ortodox otthont és az Újpesti Szeretetotthont is egy-egy volt diákunk vezeti. Mindemellett az izraeli munkaügyi minisztérium is elismeri ezt a képzést, mint hivatalos szociális munkás szakot, így Izraelben is kap munkát az, aki itt fejezi be a tanulmányait. Van olyan hallgatónk, aki Angliában hivatalosan szociális munkás pozícióban dolgozik. De akadnak olyanok is, akik végül nem is szociális intézményben helyezkednek el. Egy volt hallgatónk például az ELTE doktori iskolájában tanult tovább, miután megszerezte szociológiából a PhD-t.
A zsidó közösségben hol van szükség szociális munkásra?
A zsidó gondolkodásban nagyon fontos az idősek tisztelete és megbecsülése, valamint a holokauszt túlélőkkel való aktív foglalkozás. Emellett a Mazsihisz szociális osztálya segélyezi a rászorulókat, valamint ételeket oszt, különböző programokat biztosít másod- és harmadgenerációs túlélőknek. A Mazs Alapítvány pedig működteti a Jaffe családsegítő programot, amely 18 év alatti gyerekes családokat támogat.
Vannak a közösségben kifejezetten szegény zsidók?
Antiszemita előítélet, hogy a zsidók jómódúak és gazdagok. Az viszont igaz, hogy az átlagnak magasabb a szocioökonómiai státusza, mint a többségi társadalom átlagának. Ennek ellenére nagyon sok a rászoruló a zsidók között is. Mindig voltak szegény zsidók, így nem véletlen, hogy a történelem során kiemelkedő jelentősége volt a szociális tevékenységeknek a zsidó közösségen belül és kívül is.
Mik a terveitek a jövőre nézve?
Hosszútávon szeretnénk egy mesterszakot a szociális irányultságú képzésből, valamint folyamatosan azon dolgozunk, hogy korszerű legyen az oktatás a szociális munkás szakon is. Még van hova fejlődni, de az elmondható, hogy nagy szaktekintélyek tanítanak itt jelenleg is. Van például a Jeruzsálemi Héber Egyetemről is vendégprofesszorunk, és különböző más országokból is szoktak jönni oktatók.
Mit tudtok tenni azért, hogy jobb legyen az ORZSE megítélése?
Ez egy nagyon nehéz kérdés. A mi fenntartónk a Mazsihisz, amelynek sokáig elég rossz volt a megítélése a zsidó közösségen belül. Az utóbbi időben ez elkezdett változni, ám egy mai fiatal számára még mindig nem elég „szexi”, hogy idejöjjön tanulni, holott az oktatás sokkal színvonalasabb, mint amilyennek sokan gondolják. Szeretnénk elérni, hogy a MAZSIHISZ minél inkább támogassa a korszerűsödést, és bízom benne, hogy ennek köszönhetően a megítélésünk is változni fog.