Az előadássorozat – mely szerdánként 16 órakor kezdődik – célja megismerni a Héber Biblia különböző értelmezési lehetőségeit, a legrégebbi kéziratoktól kezdve a művészettörténetben előforduló interpretációkig.

Az első előadáson Fröhlich Ida, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Sémi Filológia Tanszékének professzora beszélt Az Írás arca a legrégebbi kéziratok tükrében címmel a holt-tengeri tekercsekről és a qumráni közösségről. A barlangokban megtalált bibliai és nem-bibliai könyvek tekintélyére egyrészt a példányszámuk alapján lehet következtetni. A Zsoltárok könyve maradt fenn legnagyobb példányban, de az Eszter könyvét nem találták meg a kutatók. Másrészt a magyarázatokkal ellátott vagy héber nyelven íródott könyvek is nagy tekintéllyel bírhattak. Az előadó bővebben beszélt a Templomtekercsről, amely a Szentélyhez kapcsolódó előírásokat tartalmazza, Tóbit könyvéről, az apokrif Henok és a Jubileumok könyvéről.

Második alkalommal Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja Szentírás és kánon címmel tartott előadást. A Héber Biblia kánonjáról beszélve az előadó hangsúlyozta, eltérő lehet, hogy a különböző vallások és felekezetek mit fogadnak el a Biblia könyvei közül. A Szentírásban, már az Exodusban is, implicit utalások találhatók valamilyen tekintéllyel bíró szöveg jelenlétére a közösségben. Zsengellér József részletesen bemutatta az ókori zsidó csoportokat és az ő kánonjukat, illetve beszélt a forrásokról, amelyek betekintést nyújtanak a kánon kialakulásába.

További előadások

4. Március 30.

KŐSZEGHY Miklós (PPKE, Ókortörténeti Tanszék)

Kövek és betűk – bibliaértelmezés és palesztinai régészet

5. Április 6.

KUSTÁR Zoltán (DRHE, Ószövetségi Tanszék)

Az Írás megújuló arca – az új protestáns bibliafordítás 2014-es revíziója

6. Április 20.

TARJÁN Tamás (ELTE, Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék)

Káin és Ábel – a modern magyar hitvitázó dráma (Sütő András, Szabó Magda, Illyés Gyula, Nádas Péter)

7. Április 27.

GELENCSÉR Gábor (ELTE, Filmtudomány Tanszék)