„A zsidóságot nem eldugni kell, hanem bemutatni”

Az országban egyedülállóan, idén először kerül megrendezésre a Purim Fesztivál a Karinthy Színházban, ahol a legjobb zsidó témájú darabokat lehet megtekinteni. Az ötletgazda, Karinthy Márton szerint a fesztivál seregszemle arról, hogy a zsidó mentalitás mennyire sokszínű és mennyire jelen van Budapest életében, életforma, életigenlés, túlélni vágyás és túlélni tudás tekintetében.

Viszonylag ritka, hogy egy nem zsidó intézmény egy ilyen szintű zsidó programot kínáljon. Hogyan jött az ötlet?

Hát pont innen jött az ötlet, hiszen a Karinthy Színház mindig hagyományokat szeretne teremteni. Korábban például volt egy melegekkel kapcsolatos sorozatunk is, amit minden más színházat megelőzve mi csináltunk először. Emellett láttam, hogy minden évben nagy zsidó fesztiválokat tartanak, főleg nyáron és ősszel, ezért felmerült a kérdés: miért nincs zsidó fesztivál tavasszal, a megújuláskor? Olyan sok jó zsidó előadás van országszerte, amelyeket összegyűjtve még soha sem lehetett látni. Ezért megszerveztük ezt a fesztivált, ahol egy hét alatt összesen 21 produkció lesz látható, március 21 és 27 között. Mivel március 23-24-én van Purim, ezért erre fűztük rá az egész hetet.

Milyen témájú előadásokra lehet számítani?

Mivel Purimról van szó, úgy gondoltuk, hogy nem elsősorban a Holokauszt és szomorúság lesz a középpontban – bár ilyen darabok is helyet kapnak természetesen – de az egész fesztivál inkább a megújulás, a tavasz, az újjászületés és az öröm köré szerveződjön. Számos ilyen előadás létezik, például a Gólem Színház Szakácskönyv a túlélésért és a Zs-kategória c. darabja. De például a Karinthy Színház Második nekifutás nevet viselő darabja is komédia. A főszereplő, a házasságában megcsömörlött Szilágyi Tibor a rabbijától kér tanácsot az élete folytatásához, így az előadásban abszolút érintve van a zsidó identitás.

Szó lesz a zsidóságot érintő komolyabb kérdésekről is?

Mindegyik darab valamilyen nagyon fontos élethelyzetet próbál bemutatni, de az egyik legkomorabb darabunk, egyben a nyitóelőadásunk Spiró György Elsötétítés című műve lesz. Ez a vészkorszak emberi kihívásait mutatja be feszes drámai nyelven. Megtekinthető lesz még a Rose, Vári Éva előadásában, és a Spinozából Izrael államalapítójáról szóló, Herzl című darab. Herzl Tivadar egyébként Heltai Jenő unokatestvére volt, ami azért is nagyon izgalmas, mert Heltait rendszeresen játsszák a színházak. A Shylock című előadásban a Velencei kalmár egyik mellékszereplője meséli el az egész történetet, valamint a zsidóság és a kereszténység teljes történetét. A darab rávilágít arra is, hogy honnan ered a két vallás közötti feszültség, és mik a mai jellegzetességei. Magát A velencei kalmárt pedig a Lauder Iskola 12 éves diákjai fogják előadni.

Elsősorban kiknek szól a fesztivál?

A célunk az volt, hogy minden korosztály és mindenféle érdeklődő megtalálhassa a magának tetsző darabot. Aki pedig először találkozik ezekkel a témákkal, az szerezzen ismereteket, töltődjön föl a témák sokszínűségével. Az egésznek a lényege, hogy örüljünk a tavasznak, az élet megújulásának. Emellett ez a fesztivál egy seregszemle is arról, hogy a zsidó mentalitás mennyire sokszínű és mennyire jelen van Budapest életében, életforma, életigenlés, túlélni vágyás és túlélni tudás tekintetében. Minden iszonyat után, tulajdonképpen önmagában az is egy csoda, hogy ma újra milyen rettentő erős zsidó élet zajlik Budapesten. Azt is mondhatnánk, hogy Budapest az európai zsidó kultúra fellegvára. Én ezt akarom ezzel az egésszel bemutatni.

Különleges purimi programokkal is készülnek?

A nagyszínpadon és a stúdióban egyszerre játszunk, az előtérben pedig lesz Besh o droM és Klezmer koncert. A gyerekeknek lesz rajzpályázat, Purimhoz híven pedig a hámán táska sem hiányozhat. Én azt szeretném, hogy itt egy hétig Budapest népe egymásnak adja a kilincset, tehát reggeltől estig nyitott legyen a ház.

Ősbemutatók is lesznek?

Természetesen. Székhelyi Józsefnek például önálló estje lesz Írásba adom címmel, a saját írásaiból, amivel majd az életét próbálja meg bemutatni. Színpadra kerül emellett édesapámnak, Karinthy Ferencnek a Gellérthegyi álmok című műve, ami egy zsidó lány és egy katonaszökevény története és Budapest felszabadulásakor játszódik. Ez egy lírával kevert, olykor vidám, olykor drámai, nagyon játékos darab.

Szeretnének ebből hagyományt teremteni?

Azt még nem tudom, hogy sikerül-e hagyományt teremtenünk, de ez a cél. Ha nem is minden évben, de mindenképpen érdemes lenne erre rendszeresen visszatérni. A zsidóság élete, jelenléte annyira színes, hogy nem eldugni vagy letagadni kell, hanem bemutatni.

Melyik darabnál a legnagyobb az érdeklődés?

A Sóvirágnál, hiszen arra például a Vígszínházban szinte lehetetlen jegyet szerezni, és itt is nagyon szépen fogynak a jegyek

Ön hogy látja, a fiatalokat is vonzza a fesztivál?

Hozzánk sok fiatal jár, de persze jobb lenne, ha még többen jönnének és rendszeresebben. Így alakulhatna ki az új, polgári nézőréteg, amelyre a színházaknak oly nagy szükségük van.

A melegek és a zsidók után terveznek még más társadalmi csoportokat is bemutatni?

Hogyne, én már régóta szeretném Galgóczi Erzsébet egyik darabját színpadra állítani, amely a leszbikusokat mutatja be. A másik terv pedig egyszer a cigány-kérdés körbejárása lenne, bár nem vagyok biztos abban, hogy ma ebből a témából is ekkora csokrot lehet összeszedni.