Ma, a magyar közélet egyik fő témája a pedagógusok és az oktatás ügye. Az oktatás és az abban résztvevők szabadságának kiterjesztésért folytatott harc főként a KLIK által fenntartott iskolákat érinti, mégis szinte minden zsidó iskola csatlakozott a megmozdulásokhoz. Ugyanis ezek az intézmények is úgy érzik, az oktatáspolitikában 2010-ben elindult folyamat az országban mindenkit súlyt.
Bár sokan azt gondolják, hogy a zsidó iskolákat teljes mértékben védőburok veszi körül, ám ez nem teljesen így van: mind a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium, mind pedig a Lauder Javne Iskola küzd a tanárok túlterheltségével. „Azzal, hogy megemelkedett az óraszám, az adminisztrációs terhek, hogy bekerült a minősítési rendszer a képbe, kimutathatóan több lett az az idő, amit a pedagógusok betegállományban töltenek” – mondta Kovács Bernadett judaisztika szakértő, a Scheiber Sándor Iskola igazgatónője a Kibicnek.
Természetesen az, hogy ezek az iskolák nem az állam kezében vannak, sok problémára jelentenek megoldást, elég ha csak az anyagiakra gondolunk. Míg egy KLIK-es iskolában olykor a kréta hiánya is gondot okoz, addig a zsidó iskoláknak lehetőségük van az épület karbantartására, segédeszközök beszerzésére. „Nálunk például különösen fontos a fénymásolás, hiszen az egységes tankönyvekkel nem minden esetben tudunk azonosulni, így viszont a tanároknak lehetősége van olyan anyagokat oktatni a gyerekeknek, amelyeket ők jobbnak ítélnek” – tette hozzá Kovács Bernadett.
A kiváltságosabb helyzet ellenére csupán a Wesselényi utcai Iskola döntött úgy, hogy teljesen kivonja magát az oktatásügy helyzete körüli történésekből, és nem vitatja meg e kérdéseket a diákokkal sem.
A Wesselényivel szemben a Lauder Javne Iskola és a Scheiber vezetősége is úgy ítélte meg, hogy fontos tisztába tenni a gyerekekben az utóbbi időszak eseményeit, és azt hogy milyen fontos szerepe van az életükben a pedagógusoknak, valamint az oktatásnak. „Azt is el kell mondani, hogy a pedagógus egy olyan élőlény, amelyikkel nagyon sok mindent meg lehet tenni, mert mindenre azt fogja mondani, hogy jó nem baj, ezt még lenyelem, úgyis a gyerekek az elsők” – mondta a Scheiber Iskola igazgatónője.
Mind a Lauder, mind pedig a Scheiber tanári kara szép számban vesz részt a tüntetéseken, sőt, az utóbbi iskola alá is írta az élenjáró gimnáziumok által készített petíciót.
A szolidaritás szülői oldalon is megjelenik, hiszen azon azon az ominózus február 29-i napon, amikor a Nem leszek suliban akció zajlott az egész országban, mindkét iskola szinte üresen tátongott.
A Scheiberben összesen 35-en voltak, de a Lauderben is akadt olyan osztály, ahol csupán 4 tanuló ült a teremben. „Kiküldtünk a szülőknek egy levelet arról, hogy az ő belátásukra bízzuk, szeretnék-e küldeni iskolába a gyerekeket vagy sem” – mondta Nyerges Tímea, a Lauder Iskola kommunikációs vezetője a Kibicnek.
Ezzel a gesztussal az otthon maradó diákok és szülők kifejezték a tanárok iránti együttérzésüket. Ezen kívül a Scheiber Sándor Iskola azt is megszervezte, hogy a feleslegesen kiszállított aznapi étel se menjen veszendőbe. 10 óra után egy jármű érkezett az épülethez, amely a megmaradt reggelit, ebédet és uzsonnát elvitte az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai egységébe. „Így aznap 150 ember ehetett reggelire vajas kiflit, ebédre vadasmártást tésztával, uzsonnára perecet” – mesélte büszkén az igazgatónő.
A szolidaritás valószínűleg március 15-én is folytatódik majd, de azzal kapcsolatban egyik iskola sem optimista, hogy vajon tényleg történik-e valamiféle változás a jövőben.
